Nem okozott nagy meglepetést az infláció augusztusi alakulása, bár az éves adat valamivel magasabb lett a vártnál, az elemzők ezt elsősorban az erőteljes bázishatással magyarázták. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi tájékoztatója szerint a fogyasztói árak augusztusban 0,1 százalékkal csökkentek az egy hónappal korábbihoz képest, és 3,6 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőtti szintet. A tavaly augusztusi 3,7 százalékos éves inflációs ütem az idén júniusig eltelt 10 hónapig a legalacsonyabb volt. 

Az idén az első nyolc hónapban átlagosan 3,9 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. A maginfláció augusztusban 0,2 százalékra csökkent az előző havi 0,3 százalékról, 12 havi összehasonlításban is 0,1 százalékponttal mérséklődött és 3,1 százalék volt. 

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője jónak nevezte, hogy a maginfláció elkezdett csökkenni. Mint mondta, jól látszik, hogy továbbra is gyenge a belső kereslet, a kereskedők nem nagyon tudnak árat emelni. Szerinte az infláció alakulása alapján akár már az év második felében csökkenthetné a jegybank az alapkamatot, ám a rossz külső hangulat miatt az elemző szerint ez legfeljebb a jövő év első felében történhet meg. 

A kilátásokról szólva, Árokszállási Zoltán úgy vélekedett, hogy az elmúlt napokban nyilvánosságra került kormányzati intézkedések több tized százalékpontnyi hatással lehetnek az inflációra, ez azonban egyszeri lesz. Mint mondta, az idei évi prognózisát nem változtatta, továbbra is 3,8 százalékos éves átlagos inflációt vár, a jövő évit azonban a 3 százalék körüliről 3,3-3,5 százalék közöttire emelte.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint az infláció gyorsulása elsősorban bázishatásoknak köszönhető, mivel az egy évvel ezelőtti áramár csökkentés kikerült a bázisból, emellett az élelmiszerárak 1,1 százalékos havi esése elmarad az egy évvel ezelőtti 1,9 százalékos csökkenéstől. Véleménye szerint a következő hónapokban ellentétes hatásokra lehet számítani. Egyfelől az élelmiszerárak tavaly év végi, illetve az üzemanyagárak decemberi megugrása fokozatosan kikerülhetnek a bázisból, ami párosulva a továbbra is gyenge belső kereslettel az infláció enyhülését okozhatja. 

Az infláció mérséklődését a gyógyszerárak októberi visszaesése is némileg segítheti. Ezzel szemben a népegészségügyi termékadó szeptemberi bevezetése, illetve a jövedéki adók novemberi emelése az infláció emelkedése irányába hat. Így a következő hónapokban 3,7 százalék körüli infláció várható, ami decemberre 3,4 százalékra mérséklődhet. A 3 százalékos inflációs cél elérése a jövő év második negyedévében elérhetőnek tűnik. Az idei évre 3,8 százalék, jövőre 3 százalék körüli éves átlagos inflációra számít a TakarékBank elemzője.

Mint hozzáfűzte, az inflációs kockázatok miatt rövid távon továbbra sem lehet számítani kamatcsökkentésre, azonban az inflációs célkitűzés várható elérése és a gyenge belső kereslet középtávon lehetővé tenné a monetáris politika enyhítését. A stabilitási kockázatok miatt – amit jelentősen növelhetnek a devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatos kormányzati elképzelések – azonban a jövő év közepe előtt kamatcsökkentés aligha várható - jegyezte meg Suppan Gergely.