Postai úton vagy hatósági kézbesítő útján lehet iratot kézbesíteni. A hivatalos iratokat – az ellenőrzés során szinte minden irat ebbe a kategóriába tartozik – a postai kézbesítési szabályok szerint kell kézbesíteni. Tekintsük át ezeket a szabályokat, amelyeket a postai szolgáltatások ellátásáról szóló kormányrendelet is rögzít:

A címzés pontossága fontos, mert ennek hiányosságai miatt a posta visszaküldheti a küldeményt. A továbbiakban kizárólag a belföldi levelekre szorítkozunk. A helyes címzés: az eljárás alá vont pontos megnevezése (név, szervezet esetén elnevezés), továbbá a postacím (irányítószám, rendeltetési hely és közelebbi cím). Fontos tudni a postásnak, hogyan kell értelmeznie a címzést, ezt is a kormányrendelet írja elő. Eszerint:

Amennyiben egy természetes személy a címzett, akkor bárki, akinek a neve megegyezik ezzel, és a címhelyen található, vagy a címhelyen hátrahagyott értesítővel jelentkezik, a postai kézbesítőhelyen átveheti a küldeményt.

Ha több természetes személy a címzett, akkor az előzőek szerint bármelyik személy átveheti.

Ha szervezet (jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet) a címzett, akkor az átvételre jogosult képviselőjének adható át a küldemény. Akkor is szervezetre címzettnek kell tekinteni a küldeményt, ha a címzésben természetes személy is szerepel a szervezet neve mellett. Ha kizárólag természetes személy neve és a szervezet címe szerepel, akkor is a szervezetre címzettnek kell tekinteni a küldeményt.

A címzés szabályossága azért fontos, mert a helytelenül címzett hivatalos irat nem alapozza meg a kézbesítési vélelem beálltát. A folytatást olvassa el az Adózónán!