Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Az úgynevezett trojka képviselői szeptember elején hagyták el Athént, miután egyelőre nem tudták megállapítani, hogy teljesültek-e a Görögország segítésére kidolgozott 110 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomag következő részletének folyósításához szükséges feltételek.
A 8 milliárd eurós részlet elnyerése létfontosságú lenne a súlyos pénzügyi gondokkal küzdő Athénnak. Juncker azonban most is megerősítette, hogy a hitel felszabadításáról nem vár döntést az euróövezeti pénzügyminiszterek jövő heti találkozóján vagy azt megelőzően.
Az EP-képviselők előtt az uniós illetékes leszögezte, hogy nagyon aggasztja a görög helyzet, ugyanakkor azt is világossá tette: teljességgel ellenzi, hogy bármely ország elhagyja az euróövezetet. Hozzátette, hogy ez utóbbi semmilyen problémát nem oldana meg, inkább súlyosbítaná azokat.
Bírálta, hogy az EU túlságosan lassan reagált a pénzügyi válságra. Üdvözölte, hogy azóta az unió további lépéseket tett a gazdasági koordináció fokozására.
Különös aggodalmát fejezte ki Juncker a munkanélküliség tartósan magas szintje miatt több tagországban.
Azt is elmondta, hogy a jövő heti Eurogroup-találkozón elsősorban a júliusban tartott euróövezeti csúcstalálkozón született döntések gyakorlatba iktatásáról lesz szó.
A pénzügyminiszteri csoport elnöke megerősítette, hogy az Európai Bizottsághoz hasonlóan ő is hasznosnak tartaná a pénzügyi tranzakciókra kivetendő illeték bevezetését. Megjegyezte, hogy adóügyekben általánosságban is el tudna képzelni a jelenleginél szorosabb együttműködést a tagországok között.
Kérdésekre válaszolva Juncker kitért Spanyolország helyzetére is. Hangoztatta, hogy ott is folytatni kell a pénzügyi konszolidációt, "függetlenül attól, hogy melyik párt nyeri meg a választást".
