Az 57 és 62 év közöttiek "rendes" öregségi nyugdíjat kapnak, míg az 57 évnél fiatalabbak ellátása szolgálati járandóság lesz - ez évente emelkedik, de adózni kell utána.

A lap írása szerint sokan visszamennének dolgozni: aki a közszférában talál munkát, az a teljes ellátását elveszti, akit viszont a versenyszférában foglalkoztatnak, az szinte korlátlanul kereshet.

A kormány nyugdíjátalakítási tervei szerint a 100 ezer forint feletti öregségi nyugdíjakat jelentősen csökkentenék, a korhatár, vagyis a 62 évnél fiatalabbak pedig bizonyosan rosszul járnak. Az 1950-ben vagy az annál később születettek esetében ugyanis az ellátás jövőre nem emelkedne, bár azt valószínűleg megússzák, hogy a kormány megadóztassa őket - derült ki a penzcentrum.hu által megszerzett tervezetből.

A tervek szerint a polgármesterek, országgyűlési képviselők még rosszabbul járnának; az ő korhatár előtti ellátásuk sem emelkedne, viszont adózni is kellene utána. Személyi jövedelemadó terhelné az 1955-ben vagy azt követően született rendvédelmi dolgozók (vagyis az 57 évnél fiatalabbak) szolgálati nyugdíját. Az ellátás neve is megváltozna, szolgálati járandóság lenne, de ellentétben a "civil" korhatár előttiekkel, az ő járandóságuk minden évben emelkedne.

Az 57 és 62 év közötti szolgálati nyugdíjasok (vagyis az 1954-ben vagy az azt megelőzően születettek) is megkapnák a "rendes" nyugdíjat, az ő ellátásukat az öregségi nyugdíjra vonatkozó emelés mértékével kellene növelni, sőt, mentesülnek az adóztatás alól.

Az 57 évnél fiatalabb szolgálati nyugdíjasoknak havi bruttó 202 ezer forintig 16 százalékos lenne az elvonás, nem lehetne azonban adóval csökkenteni a szolgálati járandóságot akkor, ha a szolgálati viszonyt egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt szüntették meg, és minősítő határozattal megállapították, hogy az alkalmatlanságot megalapozó baleset vagy betegség összefügg a szolgálati kötelmekkel.

A szolgálati járandóságban, illetve a civilek korhatár előtti ellátásában részesülők a jövőben is dolgozhatnának. Az előterjesztés azonban különbséget tesz a verseny-, illetve a közszférában elhelyezkedők között: a versenyszféra esetében lényegében korlátlan munkavállalásra adnak lehetőséget, azoknak viszont, akik a közszférában helyezkednek el, le kell mondaniuk a korhatár alatti ellátásról, illetve a szolgálati járandóságról.