Schiffer András szerint ha a kormány benyújtja a parlamentnek a „kizsákmányolás törvénykönyvét”, akkor az LMP szeretné a szakszervezetek véleményét képviselni a parlamentben. Ezért a vita idején a párt „forró dróton” akar egyeztetni a munkavállalók képviselőivel. A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy jövőre nem a minimálbér fog emelkedni, hanem csak annak a költségei, ezért a minimálbérre bejelentettek nettóban kevesebb pénzt kapnak majd 2012-ben, mint idén. Megjegyezte azt is, hogy a kiszolgáltatottság növelése árán nem lehet az ország versenyképességét növelni. Hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság előtt vannak  pártjuk ez ügyben feltett népszavazási kérdései, és arra számítanak, hogy a testület még idén pozitív döntést hoz a referendum megtartásáról.

A megbeszélésen a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA), a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülése (ÉSZT) és az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége képviselői vettek részt.

Nem lesz megállapodás a pártokkal

Varga László, a Szakszervezeti Együttműködési Fórum (SZEF) elnöke azt mondta, a Munka törvénykönyvéről a kormánnyal is szeretnének tárgyalni, de ez egyelőre nem sikerült, pedig a párbeszéd elengedhetetlen feltétele az előrelépésnek. Az LMP népszavazási kezdeményezésére áttérve közölte, hogy egy „normális, élhető Magyarországért” kezdeményezett referendum akár közös ügy is lehet.

Borsik János az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége elnöke kiemelte, hogy eddig sem kötöttek megállapodást pártokkal és a jövőben sem tesznek ilyet. Azt is hangsúlyozta, hogy már az összes frakcióvezetővel találkozót kezdeményezték, de eddig az LMP mellett csak a Jobbik és az MSZP képviselőcsoportjával találkoztak. Lázár János irodájával tárgyalnak, a KDNP-től viszont nem kaptak választ – tette hozzá.

A szakszervezeti elnök a tervezetet úgy minősítette, hogy akik szerint mindenképpen egy új és más szellemiségű munka törvénykönyvet kell bevezetni, azok nincsenek tisztában azzal, hogy korábban legalább hetven alkalommal változtattak úgy a jogszabályon, hogy arról előzőleg a gazdasági szereplők tárgyaltak. „Így nem lehet módosítani” – mondta Borsik János.

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke is azt emelte ki, hogy a szakszervezetek számára fontos az ország demokratikus működése, ehhez viszont hozzátartozik a folyamatos párbeszéd. Egyúttal sajnálatosnak nevezte, hogy a kormánnyal nem tudnak ilyen egyeztetéseket folytatni, mert a kabinet olyan „párbeszédnek beállított formákat próbál működtetni”, mint a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács. Szavai szerint annak keddi alakuló ülésén a megjelent hírekkel ellentétben nem folyt párbeszéd.

Veszélyben a normális működés?

Az ÉSZT-et vezető Kuti László is alapvető fontosságúnak nevezte, hogy az érintettek beszélgessenek egymással. Szavai szerint ez csak akkor lehetséges, „ha tárgyalunk és komolyan vesszük a partnereket”. Külföldi párhuzamokat említve hangsúlyozta, hogy az egyeztetés nemcsak a munkavállalóknak, hanem a munkáltatóknak, illetve a kormányoknak is érdeke, „mert így működik biztonságosan és normálisan egy ország”. Hozzátette, hogy az új Munka törvénykönyve viszont „ezt a normális működést lehetetleníti el”.

Arra a kérdésre, hogy a Munkástanácsok miért nem vettek részt a szerdai megbeszélésen, Schiffer András azt felelte, hogy a konföderáció elnöke korábban tárgyalt pártjuk képviselőivel, reggel viszont indoklás nélkül üzente meg, hogy most távol maradnak. Az MTI kérdésére Schiffer András leszögezte, pártjuk sem most, sem a jövőben nem kíván semmiféle megállapodást kötni a szakszervezetekkel. Hozzátette, hogy ettől még konkrét ügyek mentén együtt tudnak működni.

Varga László ennek kapcsán megjegyezte, hogy folyamatos eszmecserében állapodtak meg. Egyúttal arra is kitért, hogy a szakszervezetek tárgyalni szeretnének a kormánnyal és minden „normális” parlamenti erővel. Pataky Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakszervezetek bizonyos ügyekben szakértelmet is képviselnek. Ezért akár azzal is képesek segíteni a képviselők munkáját, hogy szakmailag véleményezik a módosítókat vagy ők maguk tesznek javaslatokat.