Bár Magyarországon évek óta recesszió sújtja az építőipart, a szökőkútépítés kisebb boomot élt meg, alapvetően az önkormányzatok főtér-felújítási programja, valamint néhány bevásárlóközpont-beruházás miatt.

A hírekbe legutóbb a Köki Terminál szökőkútja került be, melyet valamilyen okból szintbe építettek a közlekedő térrel, így a szökökút a látogatókat állandó árvízveszéllyel fenyegeti. Emiatt még biztonsági őrt is kénytelenek voltak az első napokban beállítani, a közösségi oldalak legnagyobb mulatságára.

Európa kulturális szökőkútja

Túth László

A szökőkút-blamázs azonban nem kerülte el az önkormányzati beruházásokat sem. Átadása után nem sokkal, a Pécsi Országos Színházi Találkozót követően 2010 nyarán már javításra szorult Pécs egyik új, lépcsős szökőkútja, mert az építéséhez használt, egyébként szabványos ragasztót kioldotta a víz. A javítás garanciális volt, semmibe nem került a városvezetésnek. Az Európa Kulturális Fővárosa-programsorozat keretében a városháza előtt egy másik díszkutat is felavattak, amely két tucat apró lyukon lövell ki magából a színes fényekkel megvilágított vízsugarakat.

Rákattantak

Nem kell sokáig keresni, a 2007-2013 közötti uniós pénzügyi ciklusban az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében egy sor főtér-felújítási projekt futott – a  szökőkút-mánia pedig utolérte szinte az összes várost. Nem véletlen, hogy a szökőkutak mind nagyjából egy időben épültek: először pályázni kellett, aztán szerződni az irányító hatósággal, és csak ezután lehetett elindítani a beruházásokat, majd ütemezve lehívni a pénzeket. A szökőkútavatók így a legtöbb helyen 2009-2010-re estek. Talán az sem véletlen, hogy az utóbbi választási év volt.

Rogán Antal büszkeségét, a budapesti Szabadság téren található interaktív szökőkutat 2010 márciusában adták át a Belváros Új Főutcája-projekt keretében. Az átadás után Cselovszki Zoltán főépítész úgy nyilatkozott, hogy a látványosság olyan, mint egy szoba, vízből készült falakkal, és ha valaki megközelíti, akkor kinyílik egy ajtó. A Kálvin tértől a Szabadság térig tartó útszakasz felújítását is magába foglaló projekt 5,5 milliárd forintba került.

Kaposvár nem szűkölködik szökőkutakban, most mintegy harminc található a városban. Gyakran a körforgalmak közepén helyezik el őket, mint például a söröskorsót formázó darabot a Donner városrészben, de van közöttük színes villogós is. A kaposvári belváros tavaly összesen 2,4 milliárd forintból újult meg, ebből 1,1 milliárd forintot az EU állt. A beruházás részét képezte egy négyrészes szökőkútcsoport, amely kétóránként eljátssza Vivalditól a Négy évszak egy részletét.

Hódmezővásárhelyen sem szerettek volna lemaradni a trendről. A Zrínyi utca 300 millió forintos felújításakor épített díszkút vízsugarai a föld felszínéről indulnak, pulzálnak, változik a magasságuk, időnként ködfüggönyt fúj és piros, zöld és lila fényben pompáznak. Szintén 2010-ben adták át.

Vízből épült szoba

A debreceni Hal köz téren a szökőkút egy vízkaput imitál, amely alatt át lehet sétálni a tér egyik végéből a másikba. A közel kétmilliárdos belvárosi rekonstrukciós programba egy szökőkút mindenképp kijárt.

Nem csak építeni, karbantartani

A víz megjelenése egy közterületen mindig jó ötlet, mert az emberek szeretik nézni a vizet, szívesen töltik az idejüket szökőkutak mellett, mondja Szabados György, a szökőkutakat és harangjátékokat építő Szabados és Társai Kft. vezetője. Trendeket is észre lehet venni: mostanában népszerűek azok a típusú kutak, ahol nincs medence és a járdaszintből törnek elő a sugarak és egyre több helyen látni olyan szökőkutakat is, ahol a kút mellett felszerelt hangszórókból szóló zenére komponálják meg a víz játékát. Külföldön olyan interaktív zenélő díszkutak is vannak, amelyeknél fel lehet hívni egy telefonszámot és kérni a következő dalt a listáról.

Az utóbbi években tapasztalható fellendülést az okozhatta, hogy elérhetők lettek uniós pénzek a városközpont-rehabilitációs projektekhez, az önkormányzatok pedig kihasználták ezt a lehetőséget. Szabados György szerint azonban ez a fellendülés hamarosan megtorpan: az EU-s pályázatokhoz önrész kell, amelyet eddig a települések hitelből fedeztek, ez mostantól nem fog menni, ráadásul az építőipar is leszálló ágban van.

Szabados szerint az építés még megy, de azt sokszor elfelejtik, hogy nem elég ünnepélyes körülmények között átadni egy szökőkutat, azt karban is kell tartani. Maga a működtetés nem kerül olyan sokba, hiszen a víz zártláncon halad, ugyanazt a vizet használják fel újra és újra, illetve a világítás is energiatakarékos LED-rendszerrel működik. A karbantartáshoz viszont kell legalább egy-két ember, akiknek folyamatosan figyelnie kell a szökőkutat és valamilyen gond esetén azonnal javítania kell.

Festeni sem lehet szebbet

MTI Fotó: Varga György

Ár-dagály: a határ a csillagos ég

A legolcsóbb szökőkút ára kb. 5 millió forintnál indul, a határ a csillagos ég. És akkor még ehhez jönnek az építőipari és kőműves munkák. Utóbbit azonban kiválthatja egy új módszer, amelynek során modulokat használnak fel a szökőkutak építéséhez, így akár két nap alatt elkészülhet az új köztéri díszítőelem.

Szabadosék évente kb. 5-7 megrendelést kapnak, ezek változó nagyságú beruházások. Rajtuk kívül Magyarországon 4-5 cég van, amely szökőkútépítésre specializálódott. Közülük a Technokonsult Mérnökiroda Kft. és a Ganz Hydro Kft. számít nagyágyúnak, a többiek inkább kisebbek.

Több fejlesztési szakértő, politikus, gazdasági szakember kérdőjelezte már meg, hogy a közösségi fejlesztési pénzeket értelmesen, hatékonyan költötték el. Ilyenkor a faluszépítésre, városközpont-rehabilitáció, főterek, főutcák felújítása mindig példaként szerepel. Magyarországon ennek köszönhetően valószínűleg nem csak Kaposvár pályázhatna a szökőkutak városa címre.

Persze érthető az igyekezet: választási kampány idején jól jön, ha van egy látványos, érdekes köztéri elem, amelyet fel lehet mutatni, mint a gondos településirányítás szimbólumát.