Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A feltehetőleg külföldi befektetőknek készített jelentésben a nemzetgazdasági tárca részletezi, hogy az elmúlt fél évben hogyan változtak a Széll Kálmán-terv irányszámai, és olyan megszorításokról is ír, amit eddig nem bontott ki a tárca.
Jövőre összesen 1400 milliárd forintos kiigazítást tervez a kormány, melynek 60 százaléka a kiadási oldalt érinti - az NGM ezzel reagál azokra a korábbi kritikákra, miszerint az egyenlegjavulás nem a kiadási oldalon jön össze elsősorban. Az azonban nem derül ki, hogy mihez kell viszonyítani az 1400 milliárdos javulást - írja a portfolio.hu.
NGM: a Széll-terv végrehajtása halad, csapataink harcban állnak
A tárca érvelése szerint a Széll Kálmán-tervben kitűzött 550 milliárd forintnyi megtakarítás 83 százaléka visszaköszön a 2012. évi költségvetési törvényjavaslatból. Ez valamivel optimistább értékelés a pénzügyi portálénál, plusz a a végrehajtási kockázatokat sem tartalmazza. Mindenesetre az idénre tervezett megtakarításokhoz viszonyítva az NGM szerint is elmaradnak közel 100 milliárddal.
Matolcsy György
Bánkuti András
Az angol nyelvű dokumentumból kiderül, írja a pénzügyi portál, hogy a különböző jogcímeken igénybe vehető szociális- és családtámogatások teljes összegét a kormány maximálja. A kormány eredetileg 88 milliárd forint megtakarítással számolt a rokkantsági rendszer felülvizsgálatából. Mint ahogy a hvg.hu rámutatott, ez nem volt reális elvárás: ezt most az NGM is beismerte és levitte az adatot 25,9 milliárdra. Újdonság az is, hogy a tárca számításai szerint 8-8 milliárd forinttal javulhat a költségvetés helyzete jövőre a korkedvezményes lista, valamint a fegyveres testületek nyugdíjellátásának felülvizsgálata miatt, miközben a Széll Kálmán-terv alig számolt (mindössze 1,5 milliárdot) ezen a két soron.
Közlekedés: elvesző és felbukkanó megtakarítások
Az NGM anyagából az is kiolvasható: a kormány lemondott a közösségi közlekedést érintő átalakítások esetében a MÁV és a Volán társaságok integrálásából remélt 5 milliárdos forintos megtakarításból, cserébe viszont a Széll Kálmán-tervben szereplő összegnél nagyobb mértékben vágja meg a kedvezményeket (10 milliárd forint helyett 16 milliárd forinttal).
A tárca beismeri, hogy a MÁV működésének hatékonyságából sem származik 30 milliárd forintos megtakarítás, hanem csupán 10 milliárd forintnyi. Ennek ellentmond a költségvetési törvényjavaslat melléklete, melyben az áll, hogy a személyszállítás (MÁV és Volán társaságok) működési költségei 21 milliárd forinttal növekszenek jövőre.
A szegény települések lesznek a legszegényebbek
A felsőoktatást érintő 12 milliárd forintos megszorítás sincs megnyugtató módon alátámasztva a minisztérium anyagában. A gyógyszerkassza megatakarítását (83 milliárd) a gyógyszer-támogatási csomag hivatott alátámasztani – jelentős kockázatokkal.
Az állami és önkormányzati finanszírozás megtakarítása jövőre 32 milliárd forint helyett 44 milliárd forint lenne. Ezen belül 15 milliárd forintnyi egyenlegjavulás származik a költségvetés mellékletében részletezett "önkormányzati szervezetfejlesztés miatti megtakarításból", aminek nagy részét (8 milliárd) az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatokon kívánják megfogni. A maradék 29 milliárd forint pedig az intézményrendszer karcsúsításából jöhet össze, ami lényegesen több a korábban beígért 17 milliárd forintnál.
Konvergenciaprogram: befagyasztott bérek és szociális kiadások
A minisztérium pótlólagos intézkedéseket vállalt fel a hiánycél tartása érdekében a konvergenciaprogramban: az NGM ide sorolja a közszférában történő bérbefagyasztást (ettől 42,8 milliárd forintos megtakarítást remél), a szociális és családi juttatások befagyasztását (ebből 8,3 milliárdos spórolás jöhet), valamint az idei 241 milliárdos stabilitási tartalék jövő évi bázisba építését. (Az utóbbi nem új egyenlegjavító tétel.)
A tárca jelentésének konvergenciaprogramot részletező fejezetéből az is kiderül, hogy idén a tervezettnél kevesebbet vállalnak át a MÁV és a BKV adósságából. "A MÁV adósságának egy részét várhatóan átvállalja az állam, ezzel csökkenni fognak a vasúttársaság adósságszolgálattal kapcsolatos kiadásai 2011-ben és 2012-ben is" - olvasható az NGM anyagában. Fontos megjegyezni: ez elég laza elköteleződést jelent, hiszen nem ad meg az elköteleződés mértékére vonatkozóan semmilyen adatot.
A BKV-val kapcsolatban elmondja, hogy 2011-ben eddig 52,2 milliárd forintos központi költségvetési forráshoz jutott a BKV, időközben pedig 24 milliárd forintnyi extra forrásigény jelentkezett. A 2012-es költségvetés 52,2 milliárd forintos központi támogatással számol a BKV esetében: a jelentés azt írja, hogy nincs szükség plusz forrásra jövőre, vagyis feltehetőleg a BKV forrásigényét (vagy annak nagy részét) az állam biztosítja
Az állam közfeladatokról mond le, de nem tudni, melyekről
Korábban már nyilvánvalóvá vált, hogy a Széll Kálmán-tervben és a konvergenciaprogramban vállalt intézkedések nem lesznek elegendőek, ezért egy harmadik csomagra is szüksége van a kormánynak.
Orbán: a számokat tőle kérdezzék, plíz
Túry Gergely
A minisztérium anyagából kiderül, hogy ez a harmadik csomag 454 milliárd helyett összesen 656 milliárd forintra rúg, amelyből 168 milliárd forint kiadáscsökkentésből, 488 milliárd forint pedig bevételnövelésből jön össze. A kiadási oldal legnagyobb tétele (109 milliárd) egyes állami feladatok elhagyása - ennek részleteiről azonban nem szól a tárca anyaga, a végrehajtás ennek megfelelően kockázatosnak tűnik.
Az útpénztár támogatását 2012-ben eltörli a kormány. Helyette a közutak felújításának forrásait az autópályadíjakból származó bevételek mellett az útdíj kiterjesztéséből kívánják előteremteni. "Ezt a rendszert a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogja kidolgozni és várhatóan novemberben kerül a kormány elé" - árulja el a portfolio.hu által megszerzett dokumentum.
