Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Összesen 27 ország vállalatainak fizetési gyakorlatát vizsgálta részletesen az Atradius Fizetési Szokások Barométer, 2011 őszi kiadása. A dokumentum megállapításai szerint a felmérésen belül a magyarországi vállalkozások fogadták a legkészségesebben a szállítói hiteleket, hiszen a vállalatközi tranzakcióik 80 százaléka épült halasztott fizetésre. A szállítói hitel útján történő értékesítés 76 százalékát belföldi, 24 százalékát pedig külföldi vevőknek teljesítették. Emellett a szállítói hiteleket leggyakrabban a gyártó és szolgáltató cégek alkalmazták.
Még érdekesebb, hogy a magyar hazai nagyvállalatok értékesítésük 90 százalékát halasztott fizetéssel teljesítették, és a halasztott fizetés nyújtásának készsége a cég méretével együtt csökkent. A válaszadók 50 százaléka nyilatkozott úgy, hogy leginkább "a hosszú távú kapcsolat kiépítése" befolyásolta a szállítói hitelezéssel kapcsolatos döntéseit, ami 4 százalékkal magasabb érték, mint Európa más részeiben, illetve a teljes felmérés átlagánál.
"Ez azt jelenti, hogy minden második magyar cég jövőbeni előnyöket remélt attól, ha nem azonnali fizetésre kötelezte vevőjét. Azonban több európai gazdaságban továbbra is veszélyt jelent a recesszióba való visszasüllyedés, így a halasztott fizetésre történő értékesítés jelentős kockázatot jelent Magyarországon is" - hívja fel a figyelmet Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.
A magyar vállalatok átlagosan 28 napon belüli fizetést követeltek meg, ami 7 nappal rövidebb az európai átlagnál. A válaszadók a belföldi vevőknek átlagosan 26, a külföldieknek pedig 34 napos határidőt adtak.
A mikrovállalkozások és a nagyvállalatok adták meg a legrövidebb, illetve a leghosszabb határidőket, de érdekes módon mindegyik szektor a régiós és a teljes felmérés átlagánál rövidebb határidőket alkalmazott. Az ügyfél hitelképessége volt a fizetési feltételek elsőrendű meghatározója, de ez kevésbé volt igaz a külföldi értékesítésre, mint a belföldire, illetve többnyire a közepes és nagyvállalatoknál valamint a szolgáltatói szektor esetében volt kiemelkedően hangsúlyos. Fontos szempont volt még a piaci verseny, elsősorban a külföldi értékesítés esetében.
A magyar vállalatok 34 százaléka ajánlott fel skontót, vagyis olyan árengedmény, amelyet készpénz fizetésekor vagy a tartozás lejárat előtti fizetésekor adnak – ez a szám enyhén elmarad a felmérés átlagától. Leginkább a nagyvállalatok és a kis-, nagykereskedelmi és egyéb disztribúciós vállalkozások voltak hajlandóak skontót alkalmazni.
A magyar válaszadók átlagosan 33 napos fizetési időről számoltak be, ami 5 nappal hosszabb az átlagos határidőnél. A belföldi fizetési idő átlagosan (34 nap) mintegy 3 nappal rövidebb volt. Magyarország nagyvállalatainak fizettek a leglassabban.
Ennek ellenére a magyar vállalkozások a régiós átlaghoz viszonyítva kisebb mértékben vettek igénybe követeléskezelő eszközöket. A kivételt a válaszadóknak az a 39 százaléka jelentette, akik hajlandóak voltak a vevő múltjának ellenőrzésére; a kis-, nagykereskedelmi és egyéb disztribúciós ágazatokban különösen aktív tevékenységet tapasztalt ebben a tekintetben az Atradius.
A behajthatatlan követelések a felmérés átlaga alatt maradtak: a válaszadók belföldi és külföldi követeléseinek 2 százalék, illetve 1 százaléka volt ilyen, ezen belül a nagyvállalatok exportkövetelései és a belföldi pénzügyi szolgáltatások követelései bizonyultak a legnehezebben behajthatónak - olvasható a felmérés eredményeit közlő Pénzcentrum.hu-n.
