Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Számos ponton problémás lehet a kamatplafonról szóló - az előzetes hírek szerint még ma megszavazandó - törvény egyes vélemények szerint - írja a Napi Gazdaság.
Alapvető probléma, hogy a törvény a magánszemélyeknek kedvez azzal, hogy míg a magánszemélyek közötti kölcsönnyújtásnál a kamatra vonatkozik a jegybanki alapkamat +24, illetve +39 százalékos plafon, addig a pénzintézeteknél a hitelhez kapcsolódó összes költségelemet kimutatni hivatott teljes költség mutatónak (thm) kell a szinten belül maradnia - írja a lap. Mindez azt jelenti, hogy az uzsorások nyugodtan kijátszhatják a törvényt azzal, hogy a kamat mellé szabadon valamilyen fix költséget rendelnek. Már ha az uzsorások egyáltalán adnak a törvényre - ami persze kérdéses.
Uzsorás bilincsben. Gyakori eset
MTI / Vajda János
Ugyancsak problémás az, hogy a hiteltermékek közötti felosztásból egyszerűen hiányzik a személyi kölcsön helye. A törvény csak a fizetési számlához kapcsolt, valamint áru- és kártyahitelek esetében engedélyezi egyértelműen a magasabb thm-plafon alkalmazását.
Ezen a gondolaton elindulva a Napi Gazdaság szerint azt mondhatjuk, hogy a személyi kölcsönt a jogalkotó egy kategóriába soroltná az ingatlanfedezetes hitelekkel, ami azért megdöbbentő, hiszen a személyi hitel minden paraméterében (fedezet, kockázatosság, hitelösszeg, futamidő) eltér a jelzálog hitelektől.
Ha már valamivel analógiát akarunk húzni, akkor a személyi hitel számos tekintetben a folyószámla-hitelekkel hasonlatos, érdemes lenne tehát ahhoz mérni a thm-plafont is - fogalmaz a lap.
