Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
A Napi Gazdaság szerint a cigaretta-értékesítési pontok szűkítésével, illetve az eladóhelyeken lévő reklámozás szabályainak szigorításával a kisebb, ilyen reklámokra költeni nem tudó vállalkozásokat hozná helyzetbe a multikkal szemben. Ám egyúttal a forgalmazásban érdekelt családok vagy munkavállalók száma csökkenne, 1000-1500 embert kellene elbocsátani, számos kisbolt tönkremenne - írja a lap. A kisebb üzletek az eladási pontokon elhelyezett reklámok, "polcpénz" után sem tudnák bekasszírozni az évi 1-3 millió forintot - áll a cikkben.
Egy ilyen változtatás feltehetően ismét beindítaná az elmúlt években sikeresen visszaszorított feketekereskedelmet is. Szakértők szerint a fogyasztást átmenetileg lehet visszaszorítani a dohánytermékek árának drágításával, önmagában az csak az illegális csatornák felé tereli a fogyasztókat - írja a lap, amely szerint a jelenlegi, liberalizált, de jól kordában tartott dohánypiacon a feketekereskedelmet az évekkel korábbi 25 százalékos szintről 6 százalékra sikerült letornászni.
A lap összeállítása arra is kitér, hogy a dohányforgalmazási állami monopóliuma Európában ismert gyakorlat, Olaszországban például minden év elején kérvényezhetik a trafikosok a dohányáru-értékesítést, az engedély odaítélésénél nagy súllyal esik latba a többi dohánybolt elhelyezkedése. Ezerötszáz lakosonként egy trafik lehet egy településen. A 30 ezresnél nagyobb várásokban pedig csak nyilvános árverésen lehet elnyerni a trafiknyitási engedélyt. Az engedély odaítélésénél szociálias szempontok is szerepet játszanak: háborús sebesültek, rokkantak, nagycsaládosok előnyt élveznek - írja a Napi Gazdaság.
