Adósságrendezés az egészségügyben

Gyors és úttörő munkát végzett a dunaújvárosi önkormányzat, amikor elhatározta, hogy az országban elsőként költségvetési intézménnyé alakítja vissza a hat éve gazdasági társaság formájában működő kórházát. A közgyűlés elé terjesztett javaslat arra szót sem vesztegetett, hogy miért van szükség a lépésre, és a jelek szerint a városatyák sem igen firtatták, miért lesz jobb a dunaújvárosiaknak, ha a Szent Pantaleon Kórház megszűnik nonprofit kft-ként funkcionálni. Az önkormányzat tervei szerint július elsejétől már az új intézmény fogadja a betegeket, így zökkenőmentes átállást remélnek. A kizárólagos tulajdonos, ahogy eddig is, eztán is az önkormányzat marad. Legalábbis egyelőre.

A Szent Pantaleon intenzív osztályán

Túry gergely

 A kórház tavalyi mérlege azonban meglehetősen árulkodó. Az intézmény bevételeit 600 millió forinttal haladták meg a kiadásai. Igaz, az előző évihez képest némileg javult a helyzet, mert akkor még 800 milliós volt a mínusz. A kórház fűnek-fának tartozik: az adóhivatal idén januárban rendelt el végrehajtást 200 millió forintnyi adótartozás behajtására, de sorban állnak a szállítók is. „A kórházi gyógyszertárat üzemeltető Hungarocare Kft. 200 millió forintos, közel egyéves járandóságát nem kapta meg” – panaszkodott Kókai Balázs, a cég ügyvezetője. Úgy tudni, a laborszolgáltatást végző Synlab Kft. 110 millió, az étkeztetést közbeszerzésen elnyert Eurest Kft. 180 millió forintjára vár. A Szent Pantaleon hosszú és rövid lejáratú kötelezettségei együttesen 3 milliárd forintot tesznek ki. A 4 millió forint jegyzett tőkéjű társaság saját tőkéje 1,4 milliárdos mínuszba fordult, ám a tulajdonos nem tett eleget tőkepótlási kötelezettségének. Ezen aligha lehet csodálkozni, hiszen a város maga is csúnyán eladósodott – hitelállománya 19 milliárd forint.

A kórház gyengélkedése krónikusnak tekinthető. Az évtizedes kórképen az sem javított, hogy költségvetési intézményből szinte az elsők között, 2005-ben gazdasági társasággá alakult. A gazdálkodási forma most küszöbönálló újabb megváltoztatásától sem igen remélhető számottevő bevételnövekedés, azonban a jelek szerint nem is erre játszik az önkormányzat. A város és kórháza előnyösebb szerződéseket szeretne, mint amilyenek eddig éltek – ezt már a tavalyi kórházi főigazgató-váltásnál is hangsúlyozták. Úgy látszik azonban, hogy a szép szó eddig nem sokat használt, így mostantól él az ultimátum: az új kórháztól az a szállító kap majd megrendelést, amelyik lemond eddigi követeléseiről. Jóllehet több hitelező is beadta a Szent Pantaleon elleni felszámolási kérelmét, a gazdasági társaságnak nincs vagyona, így nem sok szállítót fog tudni kifizetni. Igaz, bevételt is vár a kft, követelése meghaladja a 700 millió forintot, ami nem más, mint az intézménynek járó kéthavi, az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól járó finanszírozás.

Több mint kétséges azonban, hogy ezt a tartozások kiegyenlítésére fordítják, sokkal valószínűbb, hogy a tb-pénzt már az új, költségvetési formában működő kórház kasszájába fogják irányítani. Ám a HVG kérdésére, hogy valóban így döntött-e a képviselő-testület, Szepesi Attila, a gazdasági ügyekért felelős alpolgármester nem kívánt válaszolni. Az átalakítás okaként pedig – akárcsak a más lapoknak nyilatkozó Mészáros Lajos kórházi főigazgató – az „állami elvárást” nevezte meg. Valójában az egészségügy átszervezésére készült Semmelweis-tervben csak a budapesti önkormányzati tulajdonú kórházak állami kezelésbe vétele szerepel konkrétumként, a vidéki városi kórházaknak szánt sorsról keveset tudni. Az viszont valószínűnek tűnik, hogy az eladósodott Dunaújváros szabadulni szeretne állandó problémát okozó intézményétől. Feltehetően akkor látnak nagyobb esélyt arra a „kegyre”, hogy az állam átveszi a kórházat, ha az nem veszteséges. Hiszen Szócska Miklós államtitkár több interjújában is elmondta, hogy az állam nem szemétlerakó, ahol a rosszul működő kórházakat el lehet helyezni, az állam nem kívánja százmilliós befektetésekkel egyensúlyba hozni a „romintézményeket”.

A jelek szerint az állami jóindulat elnyerésének számláját a szállítók fogják kifizetni, akik eddig azt hitték, hogy a kórházak megbízható adósok, mert állandó bevételük van, így előbb-utóbb kifizetik a tartozásukat. Most rá kellett jönniük, hogy a kórházat működtető nonprofit kft-nek valójában nincs vagyona, hiszen az épületeit a berendezéssel együtt az önkormányzattól kapta használatra. Így a veszteséges vállalkozás a fenti séma szerint egyszerűen bedönthető. A kórházi kft ellen felszámolási eljárást kezdeményező hitelezők legfeljebb abban bízhatnak, hogy hosszú pereskedés után sikerül a csődbűntett elkövetését rábizonyítani az önkormányzatra.

A példa könnyen ragadós lehet, vélik az egészségügyi piac szereplői, hiszen országszerte közel két tucat önkormányzati tulajdonú kórház működik gazdasági társaság formájában, több-kevesebb adósságot maguk előtt görgetve. A kórházaknak szállító vállalkozások hamarosan azzal is szembesülni fognak, hogy a fizetésképtelenné vált városokban mit jelent az adósságrendezési folyamat. Így Esztergomban – jóllehet a kórház működő- és fizetőképes – az intézmény valamennyi beszállítójának azt kínálta fel a város a máig érvényben lévő 1996-os adósságrendezési törvény alapján, hogy elégedjenek meg követelésük értékének 39 százalékával, a többiről mondjanak le.

A múlt héten a békéscsabai polgármester is leckét adott abból, miként kell bánni azzal a befektetővel, amellyel szerinte előnytelen szerződést kötöttek az elődei. A Réthy Pál Kórház energetikai korszerűsítésére és gázszolgáltatására kiírt pályázatot 2004-ben közbeszerzésen nyerte el a Nádem Kft. „Kicseréltük a hőközpontot és a kazánház összes gépészeti berendezését, minden szerződésben ígért beruházást megvalósítottunk. 2006-ban aztán az új önkormányzat újra kívánta tárgyalni a feltételeket, és a korábbi nettó 130 millió mellé még 21,5 millió forintért végeztünk beruházást. A mostani polgármesterrel írtuk alá az akkori szerződésmódosítást” – mondta a HVG kérdésére a Nádem ügyvezető igazgatója. Két éve folyt a vita a felek között az önkormányzat által kívánt mintegy 30 százalékos díjcsökkentésről, amit a beruházó-szolgáltató nem fogadott el. Az önkormányzat végül úgy döntött, hogy a hosszadalmas pereskedés helyett inkább a tettek mezejére lép, és nem fizeti ki a gázszámlát sem. Ezért azután a Nádem sem tudott fizetni szállítójának, a Főgáz Zrt.-nek, amely megelégelte a 100 millió forintos tartozást, és június 6-án elzárta a gázcsapot. A gyógyító intézmény működését a Nádem ezek után már csak a tartalék energiaszolgáltatás elindításával tudta fenntartani, ezért az önkormányzat és a kórház akciócsapata elfoglalta a kazánházat és a hőközpontokat, s kezébe vette az üzemeltetést. Arról, hogy a beruházás banki hitelének törlesztését is adoptálták volna, egyelőre nincs hír.

GÁTI JÚLIA