Másfélszeres iparűzési adóbevételt is fújhatna a szél

- Miközben a szélenergia a világon mindenhol a leggyorsabban növekvő energiatermelési mód, Magyarországon az energiapolitika továbbra is alulbecsüli a szél
lehetséges szerepét - mondta Hoffman László, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) elnöke a Balatonalmádiban megtartott Erőmű Fórumon. Hoffmann szerint Magyarország jelenleg az egyik legkorlátozóbb ország a megújuló energiák szempontjából, mert a jelenlegi és az előző két kormány az utóbbi hat évben egyáltalán nem adott ki a szélerőműveknek kiserőművi engedélyt, és erre 2012-ben sem látszik esély.

Ezzel nem csak a zöld célkitűzések teljesítését hátráltatja, hanem megakadályozza több tíz milliárd forintnyi beruházás megvalósulását, és jelentős adóbevétel kiesést okoz az államnak és az önkormányzatoknak is.

Angela Merkelt nem kell a szélenergia termelés fontosságáról győzködni

AP

Az önkormányzatoknál plusz helyett minusz

A települési önkormányzatok számlájára a szélenergia ipar márciusig több mint száz millió forint iparűzési adó-előleget fizetett be. Bár a hazai termelő kapacitás csak az áramtermelés másfél százalékát adja, 2011-ben több mint 400 millió forint iparűzési adóval járult hozzá az önkormányzatok költségvetéséhez. Ez azonban lehetett volna ennek többszörese is; az MSZIT számításai szerint azzal, hogy a kormányzatok energiapolitikája évek óta hátráltatja a szélenergia fejlődését, az elmúlt öt évben több mint 2,5 milliárd forintnyi iparűzési adóbevételtől fosztották meg az önkormányzatokat.

- Bár számos hazai vállalkozás beszállítója a széliparnak, átlátható szabályozás nélkül Magyarország továbbra is vesztésre áll a környező országokhoz képest a munkahelyteremtő beruházásokért folytatott versenyben - mondta az MSZIT elnöke.

20 fillérért kevesebb gáz

A Price Waterhouse Coopers tanácsadó cég 2010 őszén készült szakértői anyagára hivatkozva Hoffmann László emlékeztetett a szélenergia jelenlegi és lehetséges pozitív hatásaira. Ennek alapján tagadta, hogy a szélenergiának jelentős árnövelő hatása lenne, hiszen a fogyasztók által az áramért fizetett összegből kWh-nként kevesebb mint 20 fillér jut a szélerőmővek támogatására. Ugyanakkor, ha a jelenleginél jóval több szélerőmű épülhetne, akkor minden újabb 100 MW szélerőmű több mint 61 millió köbméter földgázimportot váltana ki, ezzel árcsökkentő hatása is lehetne. Plusz: Magyarország 126 ezer tonnával kevesebb széndioxidot bocsátana ki.

A jelenleginél (329 MW) jóval nagyobb szélkapacitást tudna a rendszer befogadni, hiszen 2008 óta hivatalosan is 740 MW a jelenlegi rendszerbe betolható szeles kapacitás, amihez a szintén sokat hangoztatott energiatárolási kapacitások megépülése nélkül is megfelelő a műszaki szabályozás. Ezen kívül a szélerőművek által üzemeltett szél és termelés előrejelzési rendszernek (SCADA) a rendszerirányító Mavir rendszeréhez kapcsolással az előrejelzés is jelentősen javulhatna. Ezügyben a szélerőművek üzemeltetői jelezték: készek az együttműködésre.