Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Száz megawattonként 61 millió köbméterrel kevesebb földgázt kellene importálni, ha a szélparképítések útjában álló akadályokat a kormányzat végre lebontaná. Az elmaradás miatt 2,5 milliárddal kevesebb helyi iparűzési adóbevétel folyt be az önkormányzatoknak.
- Miközben a szélenergia a világon mindenhol a leggyorsabban növekvő energiatermelési mód, Magyarországon az energiapolitika továbbra is alulbecsüli a szél
lehetséges szerepét - mondta Hoffman László, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) elnöke a Balatonalmádiban megtartott Erőmű Fórumon. Hoffmann szerint Magyarország jelenleg az egyik legkorlátozóbb ország a megújuló energiák szempontjából, mert a jelenlegi és az előző két kormány az utóbbi hat évben egyáltalán nem adott ki a szélerőműveknek kiserőművi engedélyt, és erre 2012-ben sem látszik esély.
Ezzel nem csak a zöld célkitűzések teljesítését hátráltatja, hanem megakadályozza több tíz milliárd forintnyi beruházás megvalósulását, és jelentős adóbevétel kiesést okoz az államnak és az önkormányzatoknak is.
Az önkormányzatoknál plusz helyett minusz
A települési önkormányzatok számlájára a szélenergia ipar márciusig több mint száz millió forint iparűzési adó-előleget fizetett be. Bár a hazai termelő kapacitás csak az áramtermelés másfél százalékát adja, 2011-ben több mint 400 millió forint iparűzési adóval járult hozzá az önkormányzatok költségvetéséhez. Ez azonban lehetett volna ennek többszörese is; az MSZIT számításai szerint azzal, hogy a kormányzatok energiapolitikája évek óta hátráltatja a szélenergia fejlődését, az elmúlt öt évben több mint 2,5 milliárd forintnyi iparűzési adóbevételtől fosztották meg az önkormányzatokat.
- Bár számos hazai vállalkozás beszállítója a széliparnak, átlátható szabályozás nélkül Magyarország továbbra is vesztésre áll a környező országokhoz képest a munkahelyteremtő beruházásokért folytatott versenyben - mondta az MSZIT elnöke.
20 fillérért kevesebb gáz
A Price Waterhouse Coopers tanácsadó cég 2010 őszén készült szakértői anyagára hivatkozva Hoffmann László emlékeztetett a szélenergia jelenlegi és lehetséges pozitív hatásaira. Ennek alapján tagadta, hogy a szélenergiának jelentős árnövelő hatása lenne, hiszen a fogyasztók által az áramért fizetett összegből kWh-nként kevesebb mint 20 fillér jut a szélerőmővek támogatására. Ugyanakkor, ha a jelenleginél jóval több szélerőmű épülhetne, akkor minden újabb 100 MW szélerőmű több mint 61 millió köbméter földgázimportot váltana ki, ezzel árcsökkentő hatása is lehetne. Plusz: Magyarország 126 ezer tonnával kevesebb széndioxidot bocsátana ki.
A jelenleginél (329 MW) jóval nagyobb szélkapacitást tudna a rendszer befogadni, hiszen 2008 óta hivatalosan is 740 MW a jelenlegi rendszerbe betolható szeles kapacitás, amihez a szintén sokat hangoztatott energiatárolási kapacitások megépülése nélkül is megfelelő a műszaki szabályozás. Ezen kívül a szélerőművek által üzemeltett szél és termelés előrejelzési rendszernek (SCADA) a rendszerirányító Mavir rendszeréhez kapcsolással az előrejelzés is jelentősen javulhatna. Ezügyben a szélerőművek üzemeltetői jelezték: készek az együttműködésre.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A papírmentes nyugtaadás mellett egyszerűbb használatot és költségcsökkentést hoz az átállás.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.