Betonkockagyártó gép és női válltáska, hidraulikus fúróberendezés és virágkaspó, vákuumcsöves napkollektor és „exkluzív ágynemű”: igen változatos árukínálatból válogathattak azok a magyar üzletemberek, akik a múlt héten kilátogattak a Budapest China Martban megrendezett Linyi Kiállítás és Vásárra. Harmadik alkalommal érkeztek cégek a kelet-kínai Linyi városából, hogy piacot és kereskedelmi partnereket találjanak Magyarországon (lásd: A kínaiak már a kertben vannak c. keretes írásunkat).

Magyarországnyi Kis Tigris

A kiállításon szereplő Linyi városa a 100 milliós Shandong tartományának része, mely Kína keleti partvidékén helyezkedik el, a városnak mintegy 10 millió lakosa van. A régióban aranyat, titánt és ezüstöt bányásznak, de már megtelepedett a high-tech és gyógyszeripar is. A város az utóbbi húsz évben kezdett el fejlődni, a vezetés pedig nyolc évvel ezelőtt döntött úgy, hogy Linyiből kereskedelmi központot csinálnak – mondta el a vásárhoz kapcsolodó Sikersztori: Kína! című konferencián Takács Zsolt, a CECZ Kft. ügyvezető igazgatója, a Magyar-Kínai Gazdasági Kamara (ChinaCham Hungary) elnökségi tagja.

A város most a nemzetközi kereskedelmi város címre vár - ha ezt megkapják, a kínai állam két év alatt annyi pénzt pumpál ide, amiből a magyar-kínai kereskedelmi kapcsolatok is bőséggel profitálhatnának. Linyi gazdaságának alappillére a nagykereskedelem, mely évi 5 milliárd dollárral a 3. legnagyobb forgalmat bonyolítja le. Több mint 2000 vállalkozás több mint 3000 féle terméket állít elő a cementtől, a motorkerékpárokon át az élelmiszerig. A város közelében három kikötő van, és több légitársaság is indít járatokat Linyibe, illetve a vasúti közlekedés is fejlett. Az optikai telekommunikációs hálózatok nem csak a belső területeket szövik át, hanem kiterjednek a külső kerületekre is, derül ki a ChinaCham tájékoztatójából.

Know-how nélkül nem megy

Kína túl nagy ahhoz, hogy a magyar cégek meghódítsák, erre a legnagyobbak – a Mol vagy az OTP – sem képesek – mondta a hvg.hu-nak Salát Gergely, az ELTE Konfuciusz Intézet Modern Kína-kutatási Központjának vezetője. Mivel a piac is nagy, ezért csak szűk réseken keresztül van esély bejutni. „Nem azt mondjuk, hogy Kínába akarunk menni, hanem csak egy tartományt vagy egy várost célzunk meg” – tette hozzá a sinológus. Jó know-how-val lehet sikert elérni, ahogy tette azt az Organica Zrt. magyar-kínai vegyesvállalat 2009-ben, amely a dél-kínai Sencsenben félmillió eurós beruházással épített szennyvíztisztítót.

Rengeteg testvérvárosi, testvérmegyei kapcsolat van, ám a tapasztalatok szerint ezeknek túl sok kézzelfogható eredménye nincs. Az tény, hogy a Magyarországról Kínába irányuló export az utóbbi 10 évben megtízszereződött, de ezeket a multicégek bonyolítják: vagy egymással, vagy saját részegységeik között. Itt főleg gépipari és high-tech termékekről vagy technológiákról van szó, kisebb részben mezőgazdasági gépekről. Ha választhatnak, a kínaiak a helyit támogatják, kivéve, ha a külföldi szolgáltatásnak van hozzáadott értéke – írja a Figyelő múlt heti száma.

Kereskedelem Kínával: a józsefvárosi piacon túl is van élet

Dudás Szabolcs

A közép-kelet-európai régióból sokáig Kína első számú kereskedelmi partnere Magyarország volt. De négy-öt évvel ezelőtt megelőzött minket Lengyelország, így a második helyre szorultunk – mondta Salát.

Egyszeri megoldások helyett komoly stratégiát

Kínával kapcsolatban nem gyors és azonnali megoldásokra, hanem hosszú távú stratégiára van szükség – mondta hvg.hu kérdésére Takács Zsolt, aki az első, Magyarországon letelepedő kínai állami vállalat, a Hisense Hungary Kft. ügyvezetője volt. Általánosságban nem jellemző a Magyarországról Kínába irányuló export, fejtegette a szakértő, ami van, az leginkább valamilyen technológia exportja, például szennyvíztisztítás, ivóvízelőkészítés, vagy a hőerőművek vízhűtő tornyainak építése.

Van olyan cég is, sorolja a példákat Takács, amely a napelemek előállítására szolgáló gépeket gyárt és szállít Kínába. 10-14 cég a borkereskedelemben is érdekelt – komoly képviseletük és bemutatótermeik vannak az ázsiai országban, de a szakértő szerint nincs elegendő kapacitásuk, hogy folyamatosan nagy mennyiségben ugyanazt a minőséget tudják garantálni. „Van egy pár zsákutca, amibe a vállalkozók belefutottak” – tette hozzá.

Ha valaki Kínában szeretne befektetni, érdemes megfontolnia, melyik területet választja. A keleti parton az élőmunka költsége egyre drágább, a nyugati cégek már 20-30 éve jelen vannak, nagy a helyzeti előnyük. Takács szerint nem Sanghajba vagy Pekingbe kell betörni, hanem az eggyel kisebb városokba. 2000-ben a kínai kormány meghirdette, hogy a belső-kínai területeket is felfejleszti, és azóta rengeteg pénz áramlott a Go West!-projekt keretében nyugatra. Belső-Kínában is van potenciál, mondja Takács, főleg, ha valaki technológiát akar értékesíteni vagy valamilyen árut akar behozni Magyarországra. De ott is 5-6 éves hátránnyal kell számolni, és azt is figyelembe kell venni, hogy ha valaki nem termelni, hanem eladni szeretne, hogy a keleti parton a fogyasztás többszöröse a belső-kínai vidéknek.

Jó szándék maradt a 12 nyilatkozat

Tudomásul kell venni, hogy Kínában egypártrendszer működik, a külföldi beruházásokhoz állami döntések szükségesek. Takács úgy véli: sokkal fontosabb a lobbinál, hogy miben tud megállapodni a magyar kormány a kínai kormánnyal. Úgy tapasztalja, hogy a 2010-es pekingi olimpia és a sanghaji világkiállítás óta nem kezelik a helyükön ezeket a kapcsolatokat. Jóllehet, a kormány több megállapodást is kötött a kínaiakkal.

2010 augusztusában Demján Sándor, a Vállalkozók Országos Szövetségének alelnökeként együttműködést írt alá a Kínai Nemzetközi Kereskedelmi Fejlesztési Tanács elnökével, Orbán Viktor jelenlétében. 2011 nyarán pedig a Kínai-Magyar Üzleti Tanács megalapításáról állapodtak meg, amikor is magas szintű delegáció érkezett Budapestre Ven Csia-pao kínai miniszterelnök vezetésével. Egy tucat nyilatkozatot írtak alá többek között a légi és folyami közlekedés fejlesztéséről, a két ország között befektetés-ösztönzésről, a vasúti fejlesztésről, közép-kelet-európai logisztikai és kereskedelmi platform kialakításáről, illetve a BorsodChem és a Bank of China közötti együttműködésről. Arról, hogy ezek az ügyek mennyire haladtak előre, legfeljebb negatív hírek látnak napvilágot.

Sanghaji felhőkarcolók - a határ a csillagos ég

Fellegi Tamás fejlesztési miniszter, a magyar-kínai gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztos tavaly sokáig a kínai Hainan Airlines-szal folytatott tárgyalásokat a Malév eladásáról. De végül ez a tárgyalássorozat ugyanúgy kudarcba fulladt, mint a kínaiak tárgyalásai a Budapest Airport tulajdonosaival a reptér megvásárlásáról. És egyelőre az sem vezetett eredményre, hogy a kínaiak állampapírvásárlással vegyenek részt az állam finanszírozásában, mint ahogy abban a kormány reménykedett.