Idén, négy hónap alatt – januártól májusig – összesen 69, hozzá felterjesztett kegyelmi kérvény ügyében hozott döntést Sulyok Tamás köztársasági elnök, méghozzá minden esetben elutasító határozatot, vagyis idén senki nem kapott májusig államfői kegyelmet, hiába kérte – derült ki a HVG közérdekű adatigénylésére a Sándor-palota által megküldött döntési statisztikából. 

Ez mind végrehajtási kegyelmi kérvény volt: már jogerősen elítélt személy kérte a börtön- vagy fegyházbüntetése felfüggesztését, a hátralévő büntetés törlését. Hiába, mert Sulyok mindet elutasította. A statisztika szerint volt köztük két olyan is, amelyiknél nem is tehetett mást, mivel a kegyelembotrány utáni szigorítás miatt pedofil jellegű bűncselekményeknél, ha akar, sem adhat kegyelmet.

Az adatsorból nem derült ki, hogy hány kérelem érkezett összesen az államfőhöz, vagyis mekkora mennyiségből döntött 69 ügyről 4 hónap alatt Sulyok. Az elmúlt években 400 körül volt a benyújtások számának jellemző éves átlaga, korábban a duplája is volt. Az biztos, hogy a tavalyinál vagy jóval kevesebb igény volt, vagy Sulyok jóval kevesebbet és lassabban „dolgozott” fel az elé kerülő halomból. Ugyanis 

tavaly, a márciusi hivatalba lépését követő 10 hónapban 680 kérelmet, havi átlagban 68-at bírált el, idén viszont a 69 döntéshez nem egy, hanem négy hónap kellett. 

Akárhogy is, az biztos, hogy Sulyok Tamás államfőként trendteremtő abban, hogy hivatali ideje alatt egyetlen kegyelmi kérvényt sem bírált el pozitívan. Ilyen az elmúlt 35 évben nem fordult elő. Igaz, ő előre jelezte, hogy a kegyelmi jogkörére úgy tekint mint „kiegészítő és kivételes hatáskörre”. Elődei viszont bőkezűen osztogatták a kegyelmet. Az egyik legmegengedőbb Sulyok közvetlen elődje volt.  

Novák Katalin ugyanis több rekordot is megdöntött. Az ő 2023-as, 8,97 százalékos pozitív kegyelmezési aránya harminc éve nem látott magas szám volt az évi átlag 2-3 százalékok után. Novák egy másik típusból, a még jogerős ítélet előtt adható eljárási kegyelemből is sokat írt alá: miután 10 éven át senki nem kapott ilyet, ő 2022-ben a Hunnia-per egyszerre hét vádlottjának kegyelmezett meg így. Végül pedig 

Novák Katalin tartja a rendszerváltás óta az egy nap alatt adott legtöbb kegyelem rekordját is: ezt 2023. április 27-én állította be 22 kegyelemmel a pápalátogatásra hivatkozva – köztük volt a pedofilsegítő K. Endréé is, ami később az államfő vesztét okozta.

Bár akkor még nem sejtette, hogy azok hivatali idejének utolsó hetei lesznek, Novák Katalin 2024-ben egyáltalán nem döntött kegyelmi kérvényekről – vagyis nem utasított el, de nem is hagyott jóvá egyet sem. Kezdetben Sulyok is ezt a példát követte, és az első négy hónapban ő sem bírált el egy kérvényt sem. Azóta foglalkozik ugyan a beadványokkal, de kegyelmet nem adott. 

Novák Katalin a kegyelembotrány hatására jelentette be lemondását

AFP/Sandor Palace

A köztársasági elnök amúgy háromféle kegyelmet adhat: eljárási, végrehajtási és mentesítési kegyelmet. Eljárási kegyelemre a büntetőeljárás jogerős befejezéséig van mód, ez azonban a gyakorlatban ritkán fordul elő. Ennél jóval gyakoribb a végrehajtási kegyelem, amelynél a kérelmet az ítélet jogerőre emelkedését követően lehet benyújtani. A legtöbb kérelmező ebbe, a második kategóriába tartozik, és 

így kapott például kegyelmet K. Endréhez hasonlóan, a pápalátogatásra hivatkozva, 2023. április 27-én a terrorvádak miatt jogerősen elítélt szélsőjobbos ikon, Budaházy György is. 

A harmadik kategória a mentesítés iránti kegyelmi eljárás, ami a büntetett előéletet „fehéríti ki”. Az államfő döntése azonban minden esetben akkor válik érvényessé, ha azt az igazságügyi miniszter ellenjegyzi. Vagyis 34 évig így volt, de a kegyelembotrányba az ellenjegyző Varga Judit igazságügyi miniszter is belebukott, ezért a Fidesz javaslatára a törvényhozás eltörölte a miniszteri ellenjegyzést. 

A kegyelmi eljárások körébe tartozik még a közkegyelem (amnesztia), de ezt nem az államfő, hanem az Országgyűlés gyakorolja törvény útján, és általában csak a csekélyebb súlyú, illetve gondatlan bűncselekményekre terjed ki. Emlékezetes, hogy 1991-ben Göncz Árpád javaslatára hoztak törvényt a taxisblokád résztvevőinek büntethetetlenségéről is – ez az amnesztia klasszikus esete volt. 

A feltételes szabadságra bocsátásból kizárt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltekre speciális, kötelező kegyelmi eljárás vonatkozik. Ez az Orbán-kormány által bevezetett tényleges életfogytiglani szabadságvesztéshez (TÉSZ) kapcsolódik, és ilyenkor az elítéltről negyven, szabadságvesztésben letöltött év után egy eseti kegyelmi tanács javaslatával felterjesztett kegyelmi kérvény alapján dönt az államfő.