Magyar euró: kösz, de most nem!
Matolcsy György egy múlt heti véleménycikkében azt bizonygatta, hogy jelenleg nem érdekünk az eurózóna-tagság, és hogy Brüsszel további megerősítése a gazdasági felemelkedéshez szükséges önrendelkezésünk elvételét jelenti. A csatlakozás késleltetésével az elemzők egyetértenek, ugyanakkor a keményedő eurócsatlakozási feltételek esetén sem vetnék el a belépést, még ha a feltételek egyelőre nem is ismertek. Érdemes lesz csatlakoznunk, de csak akkor, ha véget ér a mostani gazdasági és hitelválság.
Az utóbbi hetekben a centralizált költségvetési politika megalkotása egyre inkább foglalkoztatja az európai gazdaságpolitikusokat és szakértőket. Sokan törnek lándzsát új, szigorú szabályozási mechanizmusok mellett is, hogy az eurózóna túlélje a déli tagállamok generálta pénzügyi viharokat. Eközben az Európai Unió (EU) eurót nem használó keleti perifériájának tagállamai - köztük Magyarország - egyelőre csak külső szemlélőként tekinthetnek az átalakuló valutaunióra, melyhez egyszer csatlakozni - az uniós alapszerződésből következően - kötelességük lesz. Kétségtelen, az euróválság hullámaival felszínre kerüli központosítási törekvések jelentős hatással vannak az övezeten kívüli tagállamok eurócsatlakozási elképzeléseire.
A magyar kormány továbbra is kitart amellett az álláspontja mellett, hogy mindenképpen meg kell várni, míg elül az euró körüli vihar. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a múlt csütörtöki Heti Válaszban megjelent kulturális publicisztikájában kifejtette, hogy az euró ellen valutaháború folyik, amelyből Magyarországnak ki kell maradnia. Vagyis nem szabad belépnünk az eurózónába, még akkor sem, ha közben az Európai Unióból (EU) "Európai Birodalom" alakul, amely rákényszerítene bennünket a belépésre. A legjobb ezért szerinte az lenne, ha EU az alapító atyák szándékának megfelelően megmaradhatna a "nemzetállamok Európájának".
A nemzetgazdasági miniszter szerint Brüsszel további megerősítése a gazdasági felemelkedéshez szükséges önrendelkezés elvételét jelentené a magyar államtól. Matolcsy ezzel arra utalt, hogy nemzeti szuverenitásunk további feladása nem szolgálná Magyarország érdekeit, a független gazdaságpolitika lehet csakis a kulcsa a magyar gazdasági növekedésnek. Az EU fő csapásiránya ugyanakkor épp szembemegy ezzel. Igaz, a magyar eurócsatlakozással kapcsolatban a magyar kormány az elemzői konszenzust követi. Kérdés, mi van akkor, ha elmúlik a válság.
Parkolópályán az euró itthoni bevezetése
Magyarország ma még messze jár az euró bevezetésétől, ugyanakkor mi nem rendelkezünk olyan opcióval, mint a dánok például, hogy nem kell bevezetnünk a közös fizetőeszközt - hangsúlyozta a hvg.hu-nak Árokszállási Zoltán, az Erste Bank makroökonómiai elemzője. “Egy jó pár évig nem is lenne reális a magyar belépés és a mostani problémák tükrében a tagság hátrányai jobban kiütköznének” - tette hozzá Árokszállási. Hosszabb távon azonban mindenképpen menni fog az övezethez történő csatlakozás, akár 3-4 éven belül is reális lehet a diskurzus elindítása erről. De mindehhez következetes és kiszámítható gazdaságpolitika szükséges. Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet és az MTA kutatója is úgy látja, hogy amíg az eurózóna ilyen mély válságban van, addig nem nagyon lehet gondolkodni a belépésen. "Magyarország számára a válságot követően lennének érvek a belépés mellett, nem szabad teljesen leírni az eurózónához történő csatlakozást" - fejtette ki a Bruegel kutatója. Ha egy ország jó gazdaságpolitikát folytat, akkor szerinte az eurótagságnak alig vannak hátrányai, viszont "benne lenni a klubban" rengeteg előnnyel bír.
Gárgyán Eszter, a Citibank budapesti közgazdásza úgy véli, nemcsak a mi csatlakozásunk, hanem a többi, egyelőre nem euróövezeti régiós ország csatlakozása is parkolópályán található. Az első feladat most az euróországok strukturális problémáinak a megoldása, melyek a rendszerszintű gondokat okozzák. Ezeknek a lebontásán fáradoznak jelenleg az uniós vezetők. A strukturális gondok, például a déli államok versenyképessége vagy munkaerőpiacuk helyzete, komoly feszültségeket szülnek az EU egészében a Citibank közgazdásza szerint.
"A magyar eurócsatlakozás kérdése addig nem lesz aktuális, amíg az övezet válsága nem oldódik meg" - emelte ki Sarkadi-Szabó Kornél, a Hungária Értékpapír stratégiai igazgatója. Az euróövezeti válság mellett a belső tényezőket is tisztába kell tennünk, ehhez csökkenő adósságpálya és forintszerkezetű adósság lenne szükséges, hogy versenyképességben is eljussunk a belépés kapujáig. Ugyanakkor meglennének az előnyei és hátrányai is a belépésnek, de hogy ezek hogyan alakulnak egy jövőbeli feltételrendszerben, azt ma még nem lehet megmondani - tette hozzá Sarkadi-Szabó. "Magyarország számára azonban most egy IMF-védőháló lenne szükséges, ha ez megvan, akkor a stabilizálódó helyzetben el lehetne gondolkodni egy hosszabb távú csatlakozási stratégián és annak teljesítési feltételein is. Ezt azonban legalább 5 év távlatában látom” - tette hozzá a Hungária Értékpapír stratégiai igazgatója.
| A maastrichti kritériumok |
| Az 1993-ban életbe lépett maastrichti szerződés értelmében az eurót bevezetni tervező uniós országok kötelesek több feltételnek is megfelelni. Az államháztartási hiány nem lehet több a GDP 3 százalékánál, az államadósság nem haladhatja meg a 60 százalékot - vagy csökkenő pályán kell lennie, közelítve ezt az értéket. Emellett még az inflációs cél sem haladhatja meg több mint 1,5 százalékkal a három legalacsonyabb inflációt felmutató ország átlagát és a hosszú távú kamatszint 2 százalékpontnál jobban nem haladhatja meg az ugyancsak három legkisebb inflációval rendelkező ország átlagát. Az eurózónához történő csatlakozás után is kötelesek a tagállamok betartani ezeket a feltételeket, vagy szorgosan munkálkodni azok elérésén, ellenkező esetben szankciók érhetik őket, melyek kiszabására azonban eddig nem akadt példa. A nagyobb tagállamok, különösen Németország és az Európai Bizottság (EB) most azon munkálkodnak, hogy ezeket a kritériumokat a nemrég elfogadott szorosabb gazdasági kormányzás tükrében valóban betartassák, és a szankciók is húsba vágóbbak legyenek. |
Deák András külpolitikai szakértő szerint sem aktuális Magyarország eurózónához történő csatlakozása, mivel a maastrichti kritériumokat nem teljesítjük. Emellett szerinte is ki kellene várni, hogy mi lesz a mostani euróválságból. Deák szerint ugyanakkor azt gondolni, hogy az eurózóna esetleges szétesése nem érintené a forint/euró árfolyamot és a magyar gazdaságot, naivitás.
Szigorodó feltételek, német hegemónia jöhet
Sarkadi-Szabó Kornél is úgy véli, hogy ha lesz még eurózóna, amikor csatlakozni szeretnénk, akkor egy sokkal erősebb fiskális és költségvetési kontroll alatt lesz az övezet. A kimenetele annak még bizonytalan, hogy mindez hangsúlyosabb német vezetés alatt valósul-e meg. Gárgyán Eszter szerint valószínű, hogy sokkal összetettebb, kevésbé rugalmatlan feltételrendszer lesz meghatározó a jövőben, de ennek a formáját még nem tudja senki megmondani.
Árokszállási Zoltán szerint egyáltalán nem biztos, hogy új feltételek lennének szükségesek a mostani maastrichti kritériumok mellé. “Korábban komoly hangsúly volt ezeken a feltételeken, de mintha kevés figyelmet szenteltek volna a gazdaságok versenyképességére” - emelte ki Árokszállási. Ugyanakkor a maastrichti kritériumok sem légből kapottak: ha bizonyos optimális paramétereket beállítunk, akkor e számok felé konvergálnak a rendszerek, így ezeknek a feltételeknek a teljesítése is rendkívül fontos.
Emellett viszont nagyobb szerepet kaphatnak a makrogazdasági egyensúlytalansággal kapcsolatos tényezők, különösen a külső adósság kérdése. Az eurózóna periféria országai nagy külső adóssággal rendelkeznek, Magyarország is ebbe a csoportba tartozik, és ezt nagyobb részt a folyó fizetési mérleg hiánya generálja, vagyis egy adott ország külfölddel lebonyolított gazdasági ügyletei. Az euróövezet fizetési mérlege nagyjából egyensúlyban van, tagállami szinten vannak komoly eltérések, melyek a problémákat generálják - hangsúlyozta Árokszállási.
| Legitimációs és "túlhatalmi" problémával küzd Brüsszel? |
| Sokszor éri az a vád az uniós szerveket, hogy úgynevezett demokratikus deficittel küzdenek, vagyis az európai polgárok képviseletét nem a demokratikus játékszabályok szerint oldották meg. A helyzet ugyanakkor ennél sokkal komplikáltabb. A lisszaboni szerződés 2009-es hatálybalépésével több hatalmat kapott az uniós polgárok által közvetlenül választott Európai Parlament (EP), de az EU kormányának is számító Európai Bizottság (EB) összetételéről már nem szavaz a több százmillió európai választópolgár, arról a tagállamok kormányai döntenek (közvetett legitimáció). Időről időre felmerül, hogy legalább az EB elnökét közvetlenül kellene választani, a nagyobb legitimáció érdekében. Így az egyre inkább centralizálódó uniós döntéshozatal, különösen a tagállamok által érzékeny résznek tekintett gazdasági és költségvetési területeken, komolyabb állampolgári megerősítést nyerhetne. Ekkor azonban már egyre inkább egy föderális berendezkedés irányába fordulna az EU és ezt több tagállam, például az Egyesült Királyság, hevesen ellenzi. Némely tagállam - például Németország - alkotmánya pedig nem is engedi a csatlakozást föderációkhoz, pedig az EU ekkor lényegében már az lenne. Megfigyelők szerint ugyanakkor a mostani euróválság kikényszerítheti bizonyos mértékű, a föderalizmusra hajazó jelek megjelenését. Ez a folyamat rendkívüli mértékben megosztja a tagállamokat, erre jó példa a magyar kormány ezzel kapcsolatos álláspontja is. |
Darvas Zsolt egy másik aspektusból is igyekszik megvilágítani a mostani helyzetet. Ha végignézzük az EU 50 éves történetét, akkor látnivaló, hogy az európai integrációnak köszönhetően több alacsonyabb fejlettségű ország fel tudott zárkózni. Ezt segítette az eurózóna létrehozása is. A válság ellenére óriási volt a fejlődés ezekben az államokban, például Portugáliában. "Egy föderálisabb, centralizáltabb Európában a felzárkózás és gazdasági fejlődés potenciálja egyáltalán nem csökkenne" - tette hozzá Darvas.
A magyar kormány azonban abban nem téved, hogy Brüsszelből egyes tagállami döntéseket, lépéseket nehezebben lehet értékelni és reagálni rájuk - fejtette ki Árokszállási Zoltán. Az Erste Bank makroökonómiai elemzője szerint a magyar, és más tagállami kormányok például sokkal könnyebben és egyszerűbben reagálhatnak egy váratlan gazdasági helyzetre, míg a nehézkesen mozgó uniós központ sokszor nincs tisztában a valós képpel. “Spanyolországba például most küld szakértőket az Eurostat, mivel nem látnak teljesen tisztán a tavalyi költségvetési hiány tekintetében” - emelte ki Árokszállási.
Versenyképessé kell válnunk
Sarkadi-Szabó szerint az ugyanakkor biztos, hogy egy-egy ország gazdaságpolitikájának minősége nem az euróvövezeti tagságon múlik. Rendkívüli előnyökkel járhat, ha már az euróövezeti csatlakozás előtt versenyképes lenne a magyar gazdaság és nem azért csatlakoznánk, mert pluszforrásokat remélnénk ettől a lépéstől. A versenyképességi hátrányok felerősödnek az eurózónán belül - közös kamatszint, saját valuta leértékelésének hiánya stb. -, ezért a versenyképességi előnyök megteremtése kulcsfontosságú lenne. Árokszállási Zoltán is arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a munkaerőpiac rugalmatlan, nincs mobilitás, nem versenyképes a gazdaság, akkor az komoly problémákat okozhat. Ezt látjuk Görögország és a déli periféria esetében. Feltehetően egyre jobban figyelembe veszik majd a gazdasági innováció szintjét vagy a gazdaság reagálóképességét az üzleti környezet változásaira, mivel eddig nagyon eltérő versenyképességű országokat igyekeztek egybe kovácsolni és ez komoly érdekellentéteket szült az övezeten belül.
Jó nekünk egyáltalán az euró?
Árokszállási Zoltán szerint elég sok érv felsorolható az euró mellett (pl. spekuláció esélye egy nagyobb valutaunió esetén kisebb) és ellen (pl. nem alakult ki közös fiskális politika). Azonban az látszik, hogy a közös fizetőeszközt megálmodók úgy gondolták, elég megszabni a belépési feltételeket és bizonyos lehetőségeket a szankcionálásra, és máris működni fog a rendszer. “Az operatív, vagyis a végrehajtást segítő biztosítékok ugyanakkor kevésnek bizonyultak. Ma már látszik, hogy az eurózóna összefogásához komolyabb és szigorúbb szabályokat kell megszabni” - mondta Árokszállási.
Az eurózóna létrehozása egyáltalán nem volt halva született ötlet, de a fázisok, a kontroll-, valamint a szankcionális mechanizmusok nem lettek jól kidolgozva - véli Sarkadi-Szabó is. Egyértelműbb szabályozásra lett volna szükség, amiket most be kell pótolni” - tette hozzá a Hungária Értékpapír stratégiai igazgatója.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
