Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint a bérnövekedési ütem áprilisi csökkenését jelentősen befolyásolja, hogy a közfoglalkoztatás súlya nagymértékben növekedett, ami  torzítja, lefelé húzza az átlagot. Áprilisban 2,5 százalékra lassult a bruttó bérnövekedési ütem az előző havi 2,7 százalékról, a nettó bérek pedig 0,2 százalékkal estek vissza - idézte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait az elemző. Számítása szerint a nettó reálbérek 5,6 százalékkal csökkentek. 

Hozzátette, hogy az adójóváírás megszüntetése miatt a gyermekes alacsony jövedelműek igénybe vehetik a családi adókedvezményeket, így a nettó bérkiáramlás magasabb lehetett a nyers adatokhoz képest, ezért a reálbércsökkenés mértéke is kisebb lehetett az eredeti számoknál. A közfoglalkoztatás mellett ez is lefelé húzza az átlagot. 

Az elemző szerint a bérek alakulása nem tükröz se béroldali, se keresletoldali inflációs nyomást. A reálbérek csökkenése miatt a belső kereslet további szűkülése várható, ennek ellenére a jegybank nem csökkentheti az alapkamatot az igen jelentős stabilitási kockázatok, valamint a várhatóan jövőre sem teljesülő 3 százalékos inflációs cél miatt. A kamatok csökkentéséhez az IMF megállapodás mellett a forint erőteljes erősödésére lenne szükség, hogy elérhetővé váljon az inflációs cél - fejtette ki Suppan Gergely.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szintén úgy vélekedett, hogy a közszféra adatai húzták le a bérnövekedési ütemet. Gőzerővel folyik a közmunkások alkalmazása, és mivel az ő bérük az átlagnál alacsonyabb, ez lehúzza a statisztikai átlagot - fejtette ki az szakértő. Hozzátette, hogy a versenyszektorban a vártnak megfelelően alakult az adat, itt 7,6 százalékkal nőttek a rendszeres keresetek áprilisban. 

Az Erste elemzője szerint ez a tendencia várhatóan a következő hónapokban is megmarad. A közmunkások alkalmazása továbbra is lefelé húzza majd a közszféra béradatait, ugyanakkor a versenyszférában viszonylag magas bérindexek láthatók majd. Utóbbiban benne van az elvárt béremelés, illetve a minimálbér emelés hatása. 

A Nemzetgazdasági Minisztérium szintén azt emelte ki értékelésében, hogy az elmúlt időszakban tapasztalt dinamikus növekedéshez viszonyított visszafogottabb nettóbér alakulás elsősorban a közfoglalkoztatás súlyának növekedésével magyarázható.

A Központi Statisztikai Hivatal keddi közlése szerint áprilisban a havi nettó átlagkereset 0,2 százalékkal csökkent, 142.211 forint volt. A havi bruttó átlagkereset az előző év azonos időszakához képest 2,5 százalékkal nőtt 219.955 forintra. Az idén az első négy hónapban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 219.400 forint, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 230.500 forint, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 195.600 forint volt. A bruttó keresetek január-áprilisban 3,9 százalékkal, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,1 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit.