Szerdán ismét felröppent hír, hogy a kormány szabad vállalkozási zónákat alakítana ki az ország leghátrányosabb területein, és az ott működő cégeknek kedvezményeket adna. A Magyar Nemzet értesülése szerint ilyen kedvezmény lehetne a szociális adó 14 százalékra csökkentése a zónákban, illetve fejlesztési adókedvezményeket is kaphatnának a cégek a társasági adóból.

A napilap értesülése szerint eredetileg ez is szerepelt Orbán Viktor július elején meghirdetett 10 pontos munkahelyvédelmi akciótervében, de végül kimaradt. Viszont ősszel megint előkerülhet egy beruházásösztönző terv részeként, amelyre múlt pénteken utalt a kormányfő.

Jó ötlet

A hvg.hu által megkeresett vállalkozásokkal foglalkozó szakértőket nem hozta túlságosan lázba a terv, ami leginkább azzal magyarázható, hogy az ötlet korábbi megszellőztetéseihez hasonlóan, most sem lehet túl sok részletet tudni a kormány terveiről, biztosat pedig nagyjából semmit. Így jogosan mondta például az egyik vállalkozásfejlesztési szervezet szakembere, hogy ha a terv arról szól, hogy a vállalkozási zónákban kisebbek lesznek a cégek terhei, akkor az jó ötlet, bármelyik vállalkozást kérdezzük.

A nagy kelet-európai banán mellett, a vállalkozási övezetek már a Magyar Növekedési Tervben is felbukkantak

NGM

Az pedig, hogy emiatt a cégek odavándorolnak-e majd a zónákba, majd a részletek ismeretében, a kockás papíron fog eldőlni – mondták többen is. Volt olyan szakértő, aki úgy gondolta, be lehet települni Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe is, hiszen van még ott szakképzett, ipari munkaerő bőven. Egy adószakértő ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy terveket lehet lobogtatni, de a szociális hozzájárulási adókedvezmények mellett a kormánynak azt is át kellene gondolnia, hogy miből fizeti a tb-kassza nyugdíjakat és egészségügyi ellátást.

A szabad vállalkozási zónákban kapható kedvezmény egyébként nagyon hasonló lenne ahhoz, amit a 300 milliárdos munkahelyvédelmi akcióterv tenne lehetővé a 25 év alattiakat, az 55 év felettieket, és a szakképzetleneket foglalkoztatóknak, de ha a sajtóértesülés igaz, nem lenne munkaerőpiaci csoportokhoz kötve. Abban is megegyezne a két terv, hogy a szociális hozzájárulási adókedvezményt 100 ezer forint bruttó bérig vehetnék igénybe a munkáltatók. Viszont a zónákban a beruházás kezdete utáni öt évben lehetne igénybe venni a kedvezményeket, míg a munkahelyvédelmi akciótervben egyelőre nincs ilyen határidő ez említett csoportok kedvezményeire.

Régóta tervezi a kormány

A vállalkozási övezetek ötlete egyébként annyira nem új, hogy már egy a kormány megalakulása után készült kormányrendeletben is megjelent, melyben a kabinet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe utalta a vállalkozási övezetekről szóló jogszabályok kidolgozását. Ezt követően sokáig nem került elő, majd Matolcsy György tavaly ősszel ismét megpendítette, hogy szabad vállalkozási zónákat hozna létre a kormány a hátrányos helyzetű régiókban, de abból, amit mondott csak találgatni lehetett, mire gondolt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium decemberben kiadott - fogalmazásmódjában és tartalmában science fictionbe hajló - Magyar Növekedési Terve fejtette ki először részletesebben az ötletet, sőt azt írja, hogy a szükséges szabályozási feltételek megteremtése már elkezdődött, a kormányzat beruházás élénkítő és a helyi vállalkozásokat segítő intézkedései már folyamatban vannak. A növekedési terv kidolgozása azonban menet közben elakadhatott. A terv  konzultációja ugyanis december 31-én lezárult, és a hvg.hu ezzel kapcsolatos kérdésére a Nemzetgazdasági Minisztérium januárban azt válaszolta, hogy zajlik a beérkezett javaslatok feldolgozása, átvezetése, illetve amint a terv véglegessé válik, tájékoztatják a nyilvánosságot.

A dokumentum szerint az eddigi vállalkozási övezetek nem váltak érdemi területfejlesztési-gazdaságélénkítési eszközzé, ugyanis valós adópolitikai támogatottságot nem kaptak, a kedvezmények pedig minimális szinten maradtak, miközben a kormányok nem fordítottak kellő figyelmet az övezetek kiválasztására, létrehozására az NGM dokumentuma szerint. Érdekes módon a növekedési terv alapján ez részben az első Orbán-kormány mulasztása volt.

Magyarországon ugyanis 1996-ban jött létre az első (záhonyi) vállalkozási övezet, majd 1998-1999-ben további 10 övezetet jelöltek ki, mint a növekedési terv írja, „előzetes tervek és stratégiák nélkül, legfőképp politikai lobbi tevékenység eredményeképpen”. Említésre méltó bukás volt a Bódva völgyében tervezett vállalkozói övezet is 2007-2008 táján. Akkor több, mint 1 milliárd forint pályázati pénzt nem tudtak felhasználni, mert a pályázati rendszert nem megfelelően alakították ki.

Nemzetközi példákat említve az anyag arra a megállapításra jut, hogy az övezetek akkor lehetnek sikeresek, ha az övezet magában foglal egy gazdaságilag életképes területet, illetve az ipari termelés bizonyos infrastrukturális alapjait is. Emellett az övezetek kedvezményeinek száma és változatossága növelheti a zónák hatékonyságát. Illetve erős helyi támogatásra is szükség van a civil és a közszférától.