"Az Alkotmánybíróság IV/2096/2012. sz. határozata indokolásának 3.3.3. pontja kimondja: 'az alkotmányellenessé nyilvánított törvény alapján felmentett bírák szolgálati jogviszonya nem áll helyre az alkotmánybírósági döntés erejénél fogva, hanem további jogi helyzetüket a Bjt. szabályai szerint lehet rendezni'. Az Alkotmánybíróság határozatának fentiekben hivatkozott kitétele minden tekintetben egyértelmű és világos, így minden további, a határozattól eltérő jogértelmezési lehetőséget kizár" – közölte csütörtök este a Köztársasági Elnöki Hivatal.

"Összhangban az alkotmánybírósági határozat indokolásában foglaltakkal a köztársasági elnöknek sem illetékessége, sem alkotmányos lehetősége nincsen arra, hogy a bírák kinevezésével vagy felmentésével kapcsolatos elnöki határozatok bármelyikét megváltoztassa" – áll a Köztársasági Elnöki Hivatal közleményében.

Ádernál akartak kopogtatni

A Népszabadság hétfőn írt arról, hogy Áder János államfőhöz fordulhatnak a nyugdíjazott bírák azért, hogy vonja vissza az általa és Schmitt Pál által aláírt felmentő határozatokat. A lap szerint erre alapot ad az, hogy a határozatokat az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek minősített rendelkezés alapján írták alá.

Az Országos Bírósági Hivatal adatai szerint Schmitt Pál március 29-én 194 felmentő határozatot írt alá, Áder János pedig július 6-án mintegy negyven hasonló dokumentumot látott el kézjegyével.

Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal elnöke a Magyar Narancs csütörtöki számában megjelent interjúban azt mondta: neki a jogszabályokból kell kiindulnia, és "ha valamit szeretnénk ebben az ügyben, ahhoz a jogszabályokat kell módosítani".

Az Európai Bíróság nem engedett Orbánnak

Az Európai Bíróság honlapjára csütörtökön került fel az a végzés, amely gyorsított eljárást rendel el a bírák nyugdíjazásával kapcsolatban az Európai Bizottság és Magyarország között folyó vita ügyében. A magyar kormány korábban a gyorsított eljárás elutasítására kérte a bíróságot.

Mint ismert: az Alkotmánybíróság (Ab) a nyári szünet előtti utolsó ülésén alkotmányellenesnek találta és visszamenőlegesen megsemmisítette a bírák nyugdíjkorhatárának 70 évről 62 évre csökkentését, amely 2900 fős bírói karból már idén összesen 274 főt érint. A testület határozata szerint az Ab-hoz a törvény által érintett bírák fordultak, illetve mindegyik indítványnak vannak olyan aláírói, akik már a felmentési idejüket töltik, vagy akit még ebben az évben törvény alapján fel fognak menteni.

Az Alkotmánybíróság formai és tartalmi okokra hivatkozva semmisítette meg a bírók jogállásáról szóló törvény nyugdíjazásra vonatkozó passzusait, ugyanis a testület szerint a bírákat tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból lehet elmozdítani, viszont a konkrét korhatárt nem az alkotmányellenesnek tartott törvényben, hanem egy alacsonyabb – tehát nem sarkalatos, nem kétharmados – rendű társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben határozta meg a parlament . A megsemmisített kétharmados törvényi passzusok csak a korhatárcsökkentés elvét mondták ki a korhatár pontos megadása nélkül.