Az EU-ban  2011-ben, a Fukusimai atombalesetet követően 68 telephelyen összesen 168 reakton végztek stressz tesztet. Az EB ezek alapján azt állapította meg, hogy a biztonsági szempontokknak megfeleléshez gyakorlatilag minden blokk működésében szükséges elvégezni valamilyen fejlesztést. Az energiainfo.hu friss cikke szerint noha Európában nincs egységes nukleáris biztonsági szabályozás, az EB úgy látja, hogy „a biztonsági kultúra területén is fejlesztésekre van szükség”.

A Bizottság megállapítása ugyan az, hogy az uniós nukleáris reaktorok működését általában magas szintű a biztonság jellemzi, és a tagországok nukleáris hatóságai sehol nem találtak okot akár egyetlen blokk leállíttatására sem, de alig van olyan blokk, ahol nincs a szervezet szakembereinek biztonságnövelő intézkedésekre vonatkozó javaslata.

Az EB megállapításai nem túl megnyugtatók...

AP / Petr David Josek

A NucNet ezzel kapcsoaltban idézte Günter Öttinger uniós biztost is, aki szerint a vizsgálatok megmutatták, hogy a helyzet általánosságban kielégítő, "de nincs ok megelégedettségre. Minden érintett hatóságnak azon kell dolgoznia, hogy a legmagasabb szintűek legyenek a követelmények, és ezeket mindegyik atomerőmű teljesítse.” - mondta a biztos.

Sok a hiányosság

A Fukushimai atombaleset tanulságait levonni és a biztonsági előírásokba beépíteni hivatott stressz tesztek eredményei azt mutatják, hogy a földrengési kockázatszámításra szolgáló sztenderdeket összesne 54 blokknál nem alkalmazzák, az árvizekre hozott hasonló mintékat 62 blokknál nem kalkulálják. 124 reaktor esetében szükséges volna szeizmikus mérőrendszereket telepíteni (illetve a meglévőket modernebbre cserélni), 32 blokk viszont konténment szűrt leeresztéssel sem rendlekezik, ezeket is ki kell építeni.

A vizsgált 168 reaktorblokk közel felénél (81 esetben) azt állapította meg az EB, hogy a súlyos baleseti elhárításra használt eszközöket nem tárolják védett, baleseti körülmények között is elérhető helyen, 24 esetben nincs tartalékvezénylő (innen lehetne irányítani és/vagy felügyelni az adott reaktort, ha annak vezénylőjét ki kellene üríteni). Több országban is bizonyítást nyert, hogy a balesetelhárítási intézkedésre vonatkozó útmutatók nem érhetők el minden atomerőműben, illetve le vannak maradva azok kidolgozásával és alkalmazásba vételével. Négy reaktornál pedig a vizsgálatok azt találták, hogy az üzemeltető személyzetnek kevesebb, mint egy óra állna rendelkezésre a biztonsági funkciók helyreállítására egy teljes feszültségkiesés vagy a végső hőelnyelő elvesztése esetén.

E hiányok megállapításával szemben a vizsgálatok azt tudják a mérleg másik serpenyőjébe tenni, hogy négy ország képes volna teljesen független üzemzavari-baleseti rendszereket is üzemeltetni, és hét országban már áll a rendszerek vész esetén is szükséges áramellátását biztosító mobil dízelgenerátor egység (aminek hiánya végül a japán katasztrófát elkerülhetetlenné tette). Ez az egyenleg nem mondható megnyugtatónak.

10-25 milliárd euró biztonságra

Az európai stressz teszttel kapcsoaltban az EB becslése szerint a standard biztonsági szint teljesítéséhez blokkonként 30-200 millió euró, összesen mintegy 10-25 milliárd euró fejlesztési költséget kell költeni. Az elvégzett vizsgálatok után azonban most az a lépés következik, hogy minden nemzeti hatóságnak ez év végéig el kell készítenie a szükséges módosítások elvégzésének ütemezését, melyeket szigorú ellenőrzés után jóváhagyva végre kell hajtani.