Nagyon nehezen jutnak dűlőre egymással az uniós tagállamok a jövőre 28 tagúra bővülő közösség következő hétéves költségvetési ciklusáról történő tárgyalásokon. Csütörtök óta kétnaposra tervezett uniós csúcs zajlik Brüsszelben, ahol meg kellene egyezni az ezermilliárd eurósra tervezett büdzséről. Az álláspontok ugyanakkor nagyon távol állnak, mint ahogyan az várható is volt, mivel a nettó befizető országok - különösen az Egyesült Királyság - inkább saját házuk tájára koncentrálnák a pénzügyi forrásokat.

Ötven százalék lehet az esély a megegyezésre

A finn miniszterelnök szerint nagy nehéz a helyzet a következő uniós költségvetésről történő tárgyalásokon, mivel nagyon messze találhatóak egyes tagállamok álláspontjai. Jyrki Katainen szerint 50-60 százalék az esély a megegyezésre - írja az euobserver uniós ügyekkel foglalkozó hírportál.

Merkel: nem lenne drámai, ha egy újabb találkozóra lenne szükség

AFP / Georges Gobet

Mint ismeretes, az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy csütörtökön új javaslattal állt elő, mely szerint 2014-2020 közötti költségvetési időszakban összesen 972 milliárd euró lenne az EU büdzséje (ez a teljes EU GNI-jének 1,01 százaléka), 8 milliárddal több jutna agrártámogatásra és 10,6 milliárd a kohéziós forrásokra. Az Európai Tanács elnöke ezzel minden bizonnyal a 15 tagú "Kohézió Barátai" csoportot és Franciaországot szerette volna "leszerelni", akik eddig leginkább sérelmezték az érintett források csökkentését.

David Cameron brit miniszterelnök, aki a leginkább köti az ebet a karóhoz a 2014-2020 közötti költségvetésre szánt pénzek csökkentésében, viszont még mindig kevesli a javasolt "vágásokat". A brit miniszterelnök szerint nem a források ide-oda tologatására van szükség a büdzsé számaiban, hanem igazi csökkentésre van szükség a költségvetés egészét tekintve.

A legnagyobb nettó befizető Németország ugyanakkor úgy számol, hogy akár az is elképzelhető, hogy a mostani csúcson nem születik megegyezés. Angela Merkel német kancellár péntek délelőtt úgy nyilatkozott, hogy "rendkívül távoliak az álláspontok", de "nem lenne drámai", ha szükség lenne egy újabb találkozóra, ahol a tagállamok mindegyike rábólintana a büdzsére.

Új alternatíva a láthatáron?

"Semmi nem végleges, amíg nem minden végleges" - fogalmazott az MTI-nek egy uniós forrás arra válaszolva, hogy Herman Van Rompuynek, az Európai Tanács elnökének a legújabb javaslata valóban tartalmazza-e a maximálisan adható kohéziós források GDP-hez viszonyított arányának emelését.. Sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta a kohéziós "plafonról" szóló médiaértesüléseket.

A BruxInfo információja szerint Magyarország és a három balti ország esetében ez a "plafon" a bruttó nemzeti termék 2,35 százaléka helyett - ami az előző tervezetben szerepelt - 2,585 százaléka lehetne. Az Európai Bizottság - az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézménye - eredetileg 2,5 százalékot indítványozott.

A bizottság eredeti 2,5 százalékos felső határa hazánk számára a jelenlegi időszakban elérhető felzárkóztatási források közel 30 százalékos csökkentését eredményezte volna (25,7 milliárdról 18,3 milliárd euróra a hét év alatt). Ehhez képest a közel tíz százalékos emelés 1 milliárd eurónál kevesebb javulást eredményezne a magyar kohéziós egyenlegben.

Az esetleges részeredmények - emelik ki tisztségviselők a csütörtök késő este kezdődött, nem sokkal éjfél után elnapolt, majd péntek délben újra kezdődő tanácskozás helyszínén - csak akkor jelentenek valódi előrelépést, ha minden szükséges résztémában megszületik a megállapodás.