szerző:
Nagy Gergő

Csütörtökön kezdődik az uniós csúcs, melyen a tagállamoknak dönteniük kellene a jövőre már 28 tagúra bővülő közösség következő hétéves költségvetéséről. Az előjelek korántsem pozitívak: egyesek vétóval fenyegetnek, a tárgyalások a végletekig kiéleződtek. Magyarország rendkívül rosszul is járhat ezalatt a két nap alatt. Lehet, hogy egy következő, be nem tervezett csúcsra is szükség lesz, ha most nem lesz megegyezés.

A kompromisszumoknak konstruktívaknak kell lenniük, Európa megerősítésére és nem széthúzására kell irányulniuk – mondta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke az Európai Parlament (EP) szerdai ülésén. A félelmek nem alaptalanok. Az uniós tagállamok vezetőinek pénteken már egy megállapodással a zsebükben kellene kilépni a tárgyalóteremből, ám erre elég kicsinek mutatkozik az esély. Komoly ellentétek feszülnek ugyanis a tagállamok között a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó hétéves uniós költségvetési ciklussal (MFF) kapcsolatban.

A tervezett 1047 milliárd eurós költségvetési egyenleg sokaknál kiverte a biztosítékot. Az összeg az uniós tagállamok GDP-jének mindössze körülbelül egy százalékát teszi ki, de a nettó befizető országok egy nagyobb csoportja – Németország, Hollandia, Olaszország, Ausztria, Hollandia, Finnország, Svédország – a válság miatt még ennél is kevesebbet szeretne a közös kalapba rakni. Ezeknek a tagállamoknak már minden bizonnyal egy külön euróövezeti költségvetés is a "fejében járhat". (Ez az ötlet ugyanakkor nincs közvetlen kapcsolatban az MFF-fel, de hatással lehet rá – erről bővebben itt olvashatnak.)

Mivel az EB által javasolt büdzsé majdnem 37 százalékát a közös agrárpolitikára (KAP) szánt összeg tenné ki – melynek mélyreható reformját a szőnyeg alá söpörték –, és ebből az összegből nagyon engedni nem lehet, így értelemszerűen a másik nagyobb tételnél, a 36 százalékot felölelő kohéziós politikánál akarnak többet megfogni az érintett tagállamok. A kohéziós források azok a pénzösszegek, melyekből az unió elmaradottabb régióinak – az uniós átlag 75 százaléka alattiak – felzárkózását segítik elő, ezek döntően az új, volt szocialista tagállamokban helyezkednek el (a magyarországi régiók a Közép-magyarországi régió kivételével mind ebbe a kategóriába esnek).

A rossz gazdasági teljesítményünk is probléma

Magyarország – az előző költségvetési ciklushoz viszonyítva – mintegy 30 százalékkal kevesebb uniós pénzzel kalkulálhatna a tervezet szerint, aminél nagyobb bukást egyik másik uniós tagállam sem tud felmutatni. Ez összegszerűen pedig mintegy 2000 milliárd forintot tehet ki. Hazánkat különösen rosszul érintené a kohéziós források megvágása, mivel innen költi az ország a fejlesztésre szánt pénzek jelentős részét: a hazai fejlesztések 97 százaléka uniós forrásból valósul meg. Vagyis ha komolyan megvágnák a hazánknak nyújtandó kohéziós forrásokat, akkor még a rendkívül alacsony potenciális növekedési rátánk is tovább csökkenhetne.

Csütörtök éjszaka kiderül, hogy Orbán Viktornak - és Magyarországnak - lesz-e örömre oka
©

A veszteség egyik oka az, hogy az EB tervében megjelent egy új kategória, az átmeneti régió fogalma. Ezek a régiók az uniós átlag 75-90 százaléka között helyezkednek el, Magyarországon pedig egyetlen régió sem esik bele ebbe a kategóriába (a Budapestet és Pest megyét magában foglaló régió efelett, a többiek pedig jóval 75 százalék alatt találhatóak). Ez a lépés elsősorban a régi uniós tagállamoknak kedvez, mivel ilyen régiókkal Belgiumtól Németországon át egészen Spanyolországig találkozhatunk.

A másik fő ok viszont az, hogy "sapkát" húznak a fejünkre, vagyis megszabnák, hogy egy tagállam a GDP 2,5 százalékánál többet nem kaphatna a kohéziós forrásokból. Ez minket igen kedvezőtlenül érintene, mivel az előző költségvetési ciklus tárgyalásakor Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnöknek 3,5 százalékot sikerült kialkudnia, amivel Csehország után hazánk szerepelt a második a helyen az egy főre lebontott lehívható uniós források tekintetében. A mostani ötlettel mindez szertefoszlani látszik, mivel emellett Magyarországon a potenciális gazdasági növekedést is rendkívül alacsonyra, 0-0,5 százalék közé jelzik (az EB 0,8 százalékkal számol, ennek a módszernek a helyességét a magyar kormány vitatja), így minél alacsonyabb egy ország bruttó hazai terméke, annál kevesebb pénz is jár neki. Emellett az áfa mint költség elszámolhatósága is megszűnne, ami szintén problémás hazánknak, mivel a magas magyar áfatartalom miatt így nagyobb önerőt kellene biztosítani az uniós pályázatokhoz.

Megértő fülekre találhatnak a magyar panaszok?

A magyar kormány érvelése ugyanakkor úgy tűnik, hogy pozitív visszhangra találhat. Marko Sefkovic, az EB alelnöke a hvg.hu kérdésére nemrég úgy válaszolt, hogy dolgoznak a megoldáson, hogy újraszámolják az országnak a következő hétéves költségvetési ciklusban járó kohéziós források korábban kikalkulált csökkenését. Az EB alelnöke pár hete egy brüsszeli, újságírókkal folytatott beszélgetésen elmondta, hogy a "Kohézió barátainak" – az uniós volt szocialista államokat, Spanyolországot, Portugáliát és Görögországot magában foglaló blokk – is nevezett csoportnak meg kell ugyanakkor értenie, hogy sokkal jobban kell majd a következő ciklusban elkölteni a pénzeket, mint korábban. A hatékonyság, produktivitás és a versenyképesség növelése áll majd a célkeresztben.

Magyarország már hónapok óta igyekszik megdolgozni az érintett uniós szerveket, és szövetségeseket keresni arra, hogy ne valósuljon meg a kohéziós források ilyen mértékű csökkentése. A szövetségépítésre és az összefogásra remény is felcsillant, a Kohézió Barátai egységesen próbálnak fellépni a kohéziós alapok megnyirbálása ellen. (A spanyol miniszterelnök nemrég kijelentette, hogy országa 20 milliárd eurótól eshet el a következő ciklusban). A Kohézió Barátai eddig összetartottak, ám kérdéses, hogy mennyire marad meg ez az összetartás csütörtök este, amikor már tényleg vérre mennek a tárgyalások, és ahogy arra 2005-ben is példa volt, egyenkénti egyezkedéseken dől el igazából a költségvetés sorsa.

Uniós csoportkép: lehet, hogy holnap már be lehet karikázni, hogy ki járt rosszul
©

Ez minden bizonnyal abba az irányban mutat, hogy ha bukni is fogunk az uniós forrásokon – márpedig úgy tűnik, hogy mindenképpen bukni fogunk a nettó befizetők erős elhatározása miatt és a szigorodó szabályok következtében – akkor sem fogunk 30 százalékot elveszíteni. Ekkora bukással nem is nagyon kalkulálhatnánk, mivel Magyarország GDP-je gyakorlatilag nulla százalékkal növekedett az uniós csatlakozás óta – az EU-átlaghoz sem sikerült nagyon közelednünk (61-ről mindössze 66 százalékra sikerült feltornászni magunkat, a régiós uniós országok többsége már jóval előttünk jár) –, vagyis a jövőre nézve komoly negatív precedenst teremthetne, ha az EU szegényházához tartozó államban ekkora mértékben vágnák meg a forrásokat, mivel így maga a kohéziós politika alapvetése, a felzárkóztatás kérdőjeleződne meg.

A hvg.hu kormányzati forrásból úgy értesült, a magyar miniszterelnök azzal is számol, hogy a mostani csúcson nem születik megállapodás, és egy decemberi újabb uniós csúcsra csúszik az MFF-ről történő megegyezés. A magyar kormány legfőbb célja ugyanakkor már nem az, hogy a Kohézió Barátai csoportot egyben tartsa, hanem az, hogy a visegrádi négyek a lehető legtovább maradjanak együtt. A helyzetet ugyanakkor könnyíti, hogy több fronton is szövetségek formálódtak, mivel az agrárpénzeknél Magyarország például Lengyelországgal nem pendül egy húron, de más országokkal (pl. Franciaországgal – a szerk.) már együtt léphet fel. Tizenöt perces szövetségek is szövődhetnek – tette hozzá forrásunk. Martonyi János magyar külügyminiszter csütörtök reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában pedig úgy nyilatkozott, hogy nincs lehetőség részleges megállapodásra az Európai Tanács csütörtöki ülésén, amíg a tagállamok vezetői nem állapodnak meg minden kérdésben, addig nincs megegyezés.

Egyenként "veszik majd meg" a tagállamokat?

Az egyenkénti egyezkedésekre szükség is lehet, és nemcsak Magyarország miatt. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke igyekezett kifogni a szelet a nettó befizetők vitorlájából azzal, hogy 75 milliárdos csökkentést javasolt az EB eredeti tervezetéhez képest. Ez ugyanakkor David Cameron brit miniszterelnöknek biztos nem lesz elég, mivel ő azzal a felhatalmazással érkezik Brüsszelbe, hogy akár 200 milliárdos karcsúsítást is elérjen a 2014-2020 közötti büdzsén. A brit miniszterelnök ugyanakkor azt állítja, hogy ő a mostani, 5 százalékkal megemelt büdzsébe nem egyezik bele, csakis az infláció mértékével megegyező, maximum 2 százalékos emelést tart indokolhatónak.

Cameron és Orbán is hosszú éjszakára számíthat
©

Az Egyesült Királyság vétóval is fenyeget arra az esetre, ha számára kedvezőtlen irányba fordulnának a tárgyalások. Cameron mozgástere ugyanakkor rendkívül szűk, mivel a brit közvéleménynek mindössze 13 százaléka akar szorosabb európai integrációban részt venni, 51 százalékuk pedig a mostaninál lazább együttműködést szeretne. Emellett pedig a brit parlamentnek el kell fogadnia a Cameron által kialkudott feltételeket is, vagyis az Egyesült Királyság lehet – mondhatni már szokás szerint – az egyik legkeményebb dió a költségvetési egyezkedéskor. Bár az uniós költségvetésre az összes tagállamnak rá kell bólintania, a legfrissebb hírek szerint ugyanakkor uniós jogászok már dolgoznak azon, hogyan lehetne egy esetleges brit vétó esetén is végigvinni a költségvetést. Ezt úgy lehetne megtenni, ha az évente megszavazásra kerülő költségvetési tervről voksolnának csak most, ebben az esetében minősített többség is elegendő lenne a jóváhagyáshoz. A britek a hírekre rendkívül felháborodtak, egyesek "arculcsapásként" értékelték az ötletet.

Mindegy, hogy mi lesz a tárgyalások végkimenete, mindenki rosszul járhat

Az ugyanakkor biztosnak tűnik, hogy nem lesz könnyű meccs a mostani csúcs, senki nem számít gyors és egyszerű megegyezésre. A francia elnök, Francois Hollande már azzal is kalkulál, hogy péntekig nem várható megegyezés, és hétvégére is Brüsszelben ragadhatnak a kormányfők és köztársasági elnökök. Az elhúzódó tárgyalásokra mutató jel lehet az is, hogy állítólag már hétvégére is lefoglalták az állami vezetőknek a brüsszeli szállást, bár Martonyi szerint nincs értelme az elhúzódó csúcstalálkozónak, így valószínűleg akkor sem maradnak a kormányfők hétvégére Brüsszelben, ha nem születik megegyezés.

A magyar miniszterelnök mellett már mások is azzal számolnak, hogy most nem születik megegyezés az MFF-ről, és szükség lesz egy újabb EU-csúcsra. Angela Merkel német kancellár szerdán már a várakozásokat próbálta tompítani, amikor azt mondta, hogy nem tudja, eljutnak-e a konkrét megállapodásig. A megegyezésben a legmélyén ugyanakkor valahol mindenki érdekelt, mivel ha az EU kifelé a megosztottság és széthúzás képét mutatja, akkor az nem segít a piaci, befektetői környezet megnyugtatásában, a piaci instabilitás pedig a tagállamok közötti feszültségeket is tovább élezi.

Egy win-win (mindenki számára nyertes) szituáció leginkább úgy értelmezhető, hogy a megoldás mindenki számára egyaránt veszteségekkel jár majd. "Ha születik is megegyezés, akkor senki sem fog elégedetten távozni az asztaltól, erre talán mérget is lehet venni" – mondta még szerdán egy brüsszeli diplomata.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem is vizsgálja a Katona József Színházban történteket

A Színház- és Filmművészeti Egyetem is vizsgálja a Katona József Színházban történteket

Száz évnél régebbi palackozott borokra bukkantak Lengyelországban

Száz évnél régebbi palackozott borokra bukkantak Lengyelországban

Beperelték Kövért, egy módosítással máris megszüntetnék az ilyen perek lehetőségét

Beperelték Kövért, egy módosítással máris megszüntetnék az ilyen perek lehetőségét

A Fidesz tárt karokkal várja, hogy a Türk Tanács irodát nyisson Budapesten

A Fidesz tárt karokkal várja, hogy a Türk Tanács irodát nyisson Budapesten

L. Simon a rendszerváltásról: Orbán hős volt

L. Simon a rendszerváltásról: Orbán hős volt

Politikamentes UNO-t adtak ki az amerikai elnökválasztás miatt

Politikamentes UNO-t adtak ki az amerikai elnökválasztás miatt