A magyar államadósság-törlesztési kockázatra köthető piaci biztosítási csereügyletek (CDS) árfolyama ugyanakkor csütörtökön elszakadni látszott az egyéb magyar kockázati mutatóktól, főleg a jelentősen erősödő forintárfolyamtól.

Az S&P Capital IQ globális piaci adatszolgáltató és elemzőcsoporthoz tartozó CMA londoni piacfigyelő cég szakelemzőinek kimutatása szerint a magyar szuverén CDS-árazások a csütörtöki londoni jegyzésben - tavaly november óta először - elérték a 300 bázispontos értéket, bár délutánra néhány bázisponttal ezen szint alá süllyedtek vissza.

A hónap első felében még 260 bázispont alatti magyar CDS-középárfolyamokat mértek Londonban az irányadó ötéves devizakötvény-lejáratra.

A csütörtökre kialakult magyar CDS-árazás azt jelenti, hogy egységnyi, tízmillió euró névértékű ötéves magyar államkötvényre most 300 ezer euró körüli éves középárfolyamon kínálnak határidős törlesztéskockázat-biztosítási szerződéseket a londoni piacon, hozzávetőleg 40 ezer euróval drágábban, mint január elején.

Egy évvel ezelőtt, 2012 januárjában még 750 bázispont feletti magyar CDS-árfolyamrekordokat mértek Londonban, így a tizenkét hónappal ezelőtti szintnél most csaknem félmillió euróval alacsonyabb a magyar CDS-tranzakciók középárfolyama a londoni piacon.

A CDS-árazás jelzi, hogy a piac mennyire ítéli kockázatosnak azt az adóst, amelynek kötelezettségeire az adott határidős törlesztésbiztosítási szerződések vonatkoznak.

Több nagy londoni befektetési és elemzőház egybehangzó véleménye szerint egyre inkább az MNB-elnöki poszton esedékessé váló személycsere kockázatai kerülnek a piaci figyelem középpontjába. A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott elemzői legutóbbi helyzetértékelésükben úgy vélték, hogy az MNB élén lezajló váltás a következő hónapok fő eseménykockázata a magyar gazdaságban.

Egy másik nagy bankcsoport, a Morgan Stanley londoni közgazdászai azonban csütörtökön ismertetett új elemzésükben közölték: véleményük szerint az MNB rendelkezésére álló gazdaságélénkítő eszközök, amelyek a váltás után szóba jöhetnek, "nem is annyira unortodoxak", a legrosszabbnak számító módszereket pedig nem valószínű, hogy az MNB alkalmazni fogja.

A Morgan Stanley szakértői szerint a monetáris politika transzmissziós funkciója szempontjából Magyarországon nem ideális a helyzet, mert ez a funkció hatékony működéséhez nagyobb banki hitelezési hajlandóság, alacsonyabb devizaalapú hitelállomány, valamint a jegybanki kamatmódosításokra gyorsan reagáló, változó kamatozású forinthitelek magasabb arányára lenne szükség.

Az elemzők ezért több forgatókönyvet vázoltak fel. Ezek közül szerintük a legrosszabb változat az lenne, ha a kormány "valahogy kisajátítaná"  és a külső adósságok törlesztésére használná a devizatartalékokat. Úgy vélik azonban, hogy ez "jórészt hipotetikus és távoli" kockázat, mivel a kormány saját készpénztartaléka, valamint a várható devizakötvény-kibocsátás bőséges forrást nyújt az idén lejáró devizakötelezettségek törlesztésére.

A Morgan Stanley elemzői az aggasztó forgatókönyvek közé sorolták azt is, amely alapján az MNB a vezetőváltás után az elsődleges állampapírpiacon jelenne meg vásárlóként. Az euróövezeti jegybank és az Európai Bizottság nyilvánvalóan kifogást emelne a kormány közvetlen monetáris finanszírozása ellen, tekintettel azonban arra, hogy a hazai állampapír-piac most "nagyon jól működik", ez is inkább "hipotetikus természetű" kockázat, és Matolcsy György legutóbbi nyilatkozata is kizárta az ilyen eszközök alkalmazását - véltékcsütörtöki elemzésükben.

A ház elemzői a Wall Street Journal által a nemzetgazdasági miniszterrel készített interjúra utaltak. Matolcsy György az amerikai gazdasági szaklapnak egyebek mellett kijelentette, hogy a monetáris politika nem lehet a sokkterápia eszköze, és a jegybanknak semmiképpen sem szabad a bankóprés működtetésével finanszíroznia az államháztartás deficitjét.