A devizahitelesek egészen 2011-ig jobban jártak, mint a forinthitelesek – mondta Imre András, a Magyar Bankszövetség képviselője a devizahitel-probléma megoldásáról szervezett pénteki konferencián Budapesten. Az eseményt Doubravszky György, a pénzügyi jogok biztosa szervezte, akit tavaly novemberben nevezett ki a posztra Matolcsy György.

A konferencián korábban előadást tartott Róna Péter, Bogár László és Makkos Albert, és elsősorban azzal vádolták a bankokat, hogy a devizahitel valójában nem egy érvényes hitelkonstrukció, és a bankok valójában nem is deviza alapon adtak kölcsön, hanem forinthitelt helyeztek ki. Az előadók azt sem értették, miért emelkedtek a devizahitelek kamatai a válság alatt, miközben például a svájci alapkamat gyakorlatilag nullára csökkent.

Az előadást több alkalommal bekiabálásokkal, nevetéssel szakította meg a közönség, annak ellenére, hogy Doubravszky György próbálta európaibb viszonyulásra biztatni a közönséget. Mint mondta, ne az jöjjön le a sajtóban a civilekről, hogy egy 45 perces előadást sem képesek végighallgatni.

Nem a devizahitellel volt a baj

A bankszövetség képviselője előadásában kifejtette, hogy a devizában eladósodottak komoly kamatkülönbözetet élveztek az elmúlt években. 2011 őszéig alacsonyabb volt a törlesztőrészletük, mintha forinthitelt vettek volna fel. A devizahitel és a forinthitel törlesztőrészlete között például 30 ezer forintos különbség volt havonta egy ötmillió forintos hitel esetén. Ennek az lett a következménye, hogy szinte mindenki az alacsonyabb terhet jelentő devizahitelt akarta felvenni. Senki nem számolt viszont azzal, hogy gazdasági válság lesz. A válság következménye az lett, hogy elviselhetetlen mértékben megemelkedtek a törlesztőrészletek – mondta Imre András.

A helyzet végül odáig fajult, hogy a válság miatt a devizahitelt kezdték minden baj okozójának tekinteni a bankszövetség képviselője szerint. Imre úgy vélekedett, ha a bérek nem csökkentek volna, és ha a gazdaság nem került volna recesszióba, senkinek nem lett volna baja a devizahitelekkel.

Imre András Róna Péter bírálatát, mely szerint a devizahitel nem hitel, azzal igyekezett cáfolni, hogy arra hivatkozott, az 1945 előtti magyar és európai jog is ismerte a devizahitelt, és egész történelmünk folyamán voltak devizahitelek Magyarországon, illetve Európa más országaiban is.

Arra a gyanúra, hogy a bank valójában nem is egy deviza alapján adott kölcsönt az adósoknak, hanem valójában forinthitelt adott (ezt az álláspontot képviseli például Makkos Albert devizahiteles ügyeket képviselő ügyvéd), Imre András kifejtette, hogy a bankoknak a piacion valóban devizaforrást kellett szerezniük, és valóban ezt váltották át forintra. A devizahitelek mögé azért kellett egyébként devizaforrás, mert a szabályozás nem is engedi a bankoknak, hogy ne legyen a devizahitelük mögött devizafedezet.

Azokra a bírálatokra, hogy a devizaalapú hitelek kamatai úgy nőttek az elmúlt években, hogy közben például a svájci frank kamatszintje nullára csökkent, a bankszövetség képviselője azzal válaszolt, hogy Magyarország magas országkockázati felára miatt a bankok sokkal magasabb költséggel kaphatták meg azt a devizát, amely a kihelyezett devizahitelek fedezete.

Mit lehet tenni?

A bankszövetség képviselője szerint, ha valóra válna, amit a devizaadósok szeretnének, és a bíróság például kimondaná, hogy érvénytelenek a devizahitel szerződések, az az adósoknak lenne a legrosszabb. A bankoknak és az adósoknak ugyanis el kellene számolniuk egymással. Ez azt jelentené, hogy az adósoknak napokon belül egy összegben vissza kellene fizetniük a felvett összeget, kamatokkal növelten.

A bankszövetség képviselője azt mondta, a bankok mindent megtesznek, hogy megállapodjanak az adósokkal. A devizaadósok dolga az, hogy lépjenek be a számukra legkedvezőbb konstrukcióba, amely most az árfolyamgát. A kormánynak pedig adminisztratív és szociális eszközökkel kellene segítenie az embereket. Az semmiképpen nem megoldás, hogy a hitelt nem fizetik vissza az adósok, azt viszont megtartják, amit a hitelen vásároltak – mondta Imre András.