Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
A kormány nagy hadjáratba kezdett a gazdaság beindításáért, melyben a tervek szerint a Matolcsy-féle jegybanknak, az Eximbanknak, a takarékszövetkezeteknek és a Postának is lapot osztanak. A kabinet arra számít, hogy már jövőre valóra válnak a tervei.
Növekedési fordulat kell Magyarországon, a fordulat kulcsa pedig a vállalati hitelezés beindítása – írta legutóbbi publicisztikájában Matolcsy György, immár frissen kinevezett jegybankelnökként. A volt gazdasági miniszter azt ígérte, hogy a kormány és a jegybank stratégiai szövetsége bővíteni fogja a hazai vállalkozások forrásait. A hvg.hu-nak egy vezető fideszes politikus szintén megerősítette, hogy Varga Mihály pénzügyminiszterségének nagy feladata az új devizahiteles mentőcsomag kidolgozása mellett a hitelezés élénkítése lesz.
Azt eddig is lehetett látni, hogy átfogó intézkedésekre készül a kormány ezen a területen. Orbán Viktor a Takarékbank 38,5 százaléknyi részvénypakettjének állami megvásárlása után már tavaly tavasszal azt mondta: ez csak az első lépés, és egy átfogó hadművelet része. A hadművelet részleteinek kidolgozására tavaly decemberben 2013 végéig kormánybiztost is kineveztek: Vojnits Tamás, aki megbízatásáig az FHB igazgatósági tagja volt, azt a feladatot kapta, hogy – a hivatalos megfogalmazás szerint – kialakítsa a hazai, illetve szövetkezeti pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányzati stratégiát. Emellett részletes megvalósítási tervet is vár tőle a kabinet, és a végrehajtást is koordinálnia kell majd.
Konkurenciát a bankoknak
A hvg.hu felkereste a kormánybiztost, azonban egyelőre nem akart feladatáról nyilatkozni, csak annyit árult el, még formálódik a terv, és március közepére lehet belőle valami. Egy kormánypárti forrás, aki a kormány szándékait jól ismeri, viszont arról számolt be, hogy a tervek fő eleme az Eximbank exportáló cégeknek adott hiteleinek növelése, a Takarékbank és a takarékszövetkezetek hitelezésének élénkítése, valamint a Posta átalakítása lesz. A forrás arról számolt be, hogy a kabinet kiindulópontja az első Orbán-kormány politikai tapasztalatára épül. Arra számítanak, a bankok akkor kapcsolódnak be a kormány hitelezéssel kapcsolatos kezdeményezésébe, ha versenyhelyzetbe kényszerítik őket azzal, hogy konkurenciát teremtenek velük szemben. Ez egyszer már bejött: 2000-ben, amikor a kabinet előállt az államilag támogatott lakáshitelekkel, hogy élénkítse a jelzálog-hitelezést, a piac először szinte egyáltalán nem reagált.
A legfontosabb kerékkötő az OTP volt, mint legnagyobb kereskedelmi bank, amely saját konkurens konstrukcióval is előállt, így a többi kereskedelmi bank sem mozdult. A folyamat ott fordult meg, amikor a Postabankot sikerült meggyőzni, hogy forgalmazza a kedvezményes hiteleket. Mint második legnagyobb pénzintézet, a Postabank már elég nagy versenytárs volt az OTP-nek, hogy beszálljon, és csakhamar a többi bank is bekapcsolódott. Így pár évre valóban felfutott a forintalapú jelzálog-hitelezés, de a siker nagyon sokba került az országnak: a költségvetés 2000 és 2008 között 1500 milliárd forintot költött el a kamattámogatásokra, és az éves támogatási összeg 2008-ban már évi 186 milliárd forint volt (a kamattámogatásokat még mindig fizetjük, az új igénylések lehetőségét azonban megszüntették). A kormányzati pénzügyi program 2013 végére, 2014 elejére valósulhat meg a kormánypárti várakozások szerint. Erre a tervre azonban több banki szakember is kétkedve reagált. Mint mondták, a kormány pár hónap alatt nem lesz képes csodát tenni a hitelezésben. Vojnits Tamás képes lehet egy jó tervet kidolgozni, de a hitelezés élénkülése csak egy lassú, fokozatos folyamat lehet, ebből legfeljebb 10-15 év múlva lehet siker – vélekedett egyikük.
Amennyiben a kormány modellje a kétezres évek eleji támogatott lakáshitelezés, akkor már könyebben értelmezhető az a kiszivárgott ötlet is, mely szerint a jegybank a piacinál több száz bázisponttal alacsonyabb kamatú forintforrást biztosítana a hazai pénzintézeteknek, ha azok hitelkihelyezésre fordítanák ezeket az összegeket. Mint az információt közlő Napi gazdaság írta, az ötlet a brit jegybank tavaly nyáron beindított, Funding for lending (forrás a hitelezésért) névre keresztelt programját másolná. Erre egyébként még jegybankelnöksége előtt Matolcsy is utalt, mint mondta: "Egyetlen dolog hiányzik: a bankrendszer segítse a kormányt a növekedési fordulatban. A jegybanknak legalább 12-16 ilyen eszköze van. Ilyenekkel él az EKB, a Fed vagy a BoE."(Vagyis az Európai Központi Bank, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, valamint az angol jegybank, a Bank of England – szerk.) A BoE programja ugyanakkor helyi elemző szerint is egyelőre meglehetősen ellentmondásos eredményeket hozott, és nem erősítette a bankok pénzintézeti aktivitását.
Orbán a takarékszövetkezetekkel van
A kormány azt sem nagyon titkolja, hogy a források kihelyezésére a takarékszövetkezeteket és a Takarékbankot tartaná megfelelőnek. Orbán Viktor már a 2010-es választások előtt tárgyalt a magyar takarékszövetkezeti vezetőkkel a szektor megerősítésének lehetőségéről, majd a Takarékbank részvénypakettjének megvásárlása után azt mondta, elindulhat a szektor megerősítése. A kormányfő a hiányosságok közé sorolta, hogy esetleges a bankszerű együttműködésük, és hiányoznak azok a pénzügyi szolgáltatási termékeik, amelyeket egységesen tudnának értékesíni az államtól kapott felhatalmazás alapján.
Azzal a pénzügyi szektor szakértői is egyetértenek, hogy takarékszövetkezetek egyik erőssége, hogy széles körű hálózattal rendelkeznek, így olyan helyeken is elérhetőek az országban, ahol nagyobb bankoknak sincsenek fiókjaik. Ehhez kapcsolódik a takarékszövetkezetek másik sokat emlegetett előnye, a nagyobb helyismeret. Ezekre a hitelintézetekre a bankfiókoknál sokkal jellemzőbb, hogy személyesen ismerik az ügyfélkört, ami egyes szakértői vélemények szerint a vállalkozások hitelezésében is segíthet. A szektor hátulütője azonban a jelentős széttagoltság: a nagyszámú kis takarékszövetkezet mérete miatt sokkal kevésbé képes hatékonyan működni, mint a kereskedelmi bankok. Például a sok önálló szereplő mindegyike ki kell, hogy építse a saját informatikai rendszerét, aminek nagyjából ugyanakkora a költsége, mint amennyit a nagyobb bankoknak kell költeniük erre, viszont utóbbiak egy nagyobb szervezeten belül tudják hasznosítani a befektetést. Ugyanígy a sok önálló intézmény számára nincsenek meg az olyan alapvető központi egységek, mint a bankoknál (például központi kockázatkezelés, termékfejlesztés stb.), hanem mindegyik hitelintézetnek külön-külön kell elvégeznie a saját kockázatelemzéseit és végrehajtania a fejlesztéseket.
A széttagoltságon a központosítás segíthetne. A most már részben állami Takarékbank a takarékszövetkezetek ernyőszervezeteként működik, és egyfajta központi bankként termékeket és szolgáltatásokat nyújt számukra, ugyanakkor ezen belül a takarékszövetkezetek teljesen különálló intézményként működnek. Teljesen egységes szolgáltatásokat és termékeket csak az a 23 takarékszövetkezet nyújt, amely a Takarékpont elnevezésű szerveződésbe tömörül, és az alapértelmezettnél sokkal szorosabban együttműködik a Takarékbankkal. A Takarékpont együttműködése az állammal ugyanakkor már szorosabbá is vált: január végén a 23 szervezet vezetője együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Fejlesztési Bankkal. Varga Antal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezetője egy január végén tartott sajtótájékoztatón nem is titkolta, céljuk az, hogy minden takarékszövetkezet a Takarékponthoz tartozzon. Ha ez sikerülne, az ország legkiterjedtebb hálózattal rendelkező pénzintézete jönne létre. Ettől még távol állnak, hiszen a 23 együttműködő szövetkezet messze elmarad a 136 szövetkezetből álló szektortól, azt viszont az OTSZ ügyvezetője nemrég megemlítette, hogy a szövetség összes tagja csatlakozna a Takarékponthoz.
A takarékszövetkezeti szektor |
Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség 2011-es adatai szerint a szövetkezeti kirendeltségek száma az összes hitelintézeti fiók 40 százalékát teszi ki. A települések egyharmadán a szövetkezetek az egyedüli pénzügyi szolgáltatók. 2011. január végén 136 szövetkezeti hitelintézet működött Magyarországon. A tagok száma 2011 végén körülbelül 150 ezer, az ügyfelek száma pedig 1-1,1 millió fő volt.
A legnagyobb tömörüléshez, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséghez (OTSZ) 108 takarékszövetkezet tartozik. Az OTSZ-nek 2011 végén 1499 fiókja volt (összehasonlításképpen a legnagyobb kereskedelmi bank, az OTP kevesebb mint 400 fiókkal rendelkezik, az összes bank pedig 1600-zal). A második szövetség már jóval kisebb: a Takarékszövetkezetek Érdekvédelmi Szövetségének (TÉSZ) 12 takarékszövetkezet tagja volt. Befektetőkhöz (Buda-Cash) 7 takarékszövetkezetet soroltak. Emellett vannak különutas szövetkezetek is, amelyek nem tartoznak egyik integrációkhoz, befektetőhöz sem, ebből 5 van, emellett van még 4 hitelszövetkezet is. |
Arra ugyanakkor több szakértő is felhívta a figyelmet, sok takarékszövetkezet nem lesz érdekelt függetlensége feladásában. Mint egy neve elhallgatását kérő közgazdász fogalmazott, a takarékszövetkezetek vezetői helyi „kiskirályokként” tevékenykednek, és ezt sokan nem fogják feladni egykönnyen.
Mit tehetnek értünk a takarékszövetkezetek?
Azt több pénzügyi szektorral foglalkozó szakértő sem tartja valószínűnek, hogy a takarékszövetkezetek képesek lennének jelentős hatással lenni a gazdasági növekedésre, még ha a központosítás és a takarékszövetkezeti hitelezés beindítása sikerrel is jár. A takarékszövetkezetek mérlegfőösszeg szerinti piaci részesedése nem jelentős, alig több mint 5 százalék. Ez nagyságrendileg 1500 milliárd forintnak felel meg, míg a bankrendszer körülbelül 26 ezer milliárd forintos mérlegfőösszegével 82 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik. Egy másik fontos adat: a vállalati hitelállomány nagyságrendileg 7 ezer milliárd forint, melyből a takarékszövetkezetek részesedése szintén csak 5-6 százalék körül van.
Vagyis a takarékszövetkezetek nem képviselnek nagy súlyt a gazdaság finanszírozásában, és akkor sem jobb a helyzet, ha ehhez hozzáadjuk azt a pénzt, amit még kihitelezhetnének. Pénzügyi szakértők és a szektor szereplői gyakran utalnak arra, hogy mintegy 500 milliárd forintnyi szabad forrásuk van, amit hitelezésre fordíthatnának. Ennyivel azonban nem lehet csodát tenni a vállalatok finanszírozásában. A hitelállomány 2008 augusztusában a GDP 29 százaléka volt, ami 2012 végére 23,9 százalékra esett, ami nagyságrendileg 1500 milliárd forintos veszteség. Ez idén is tovább apad nagyjából 3-400 milliárd forinttal (szakértői számítások szerint az állomány éves, árfolyamszűrt növekedési üteme átlagosan -4,6 százalék), részben azért, mert a vállalatok fizetik vissza a hiteleiket, de újakat nem kapnak, illetve az állomány visszaesésének mintegy ötödét teszik ki a hitelbedőlések. (Ezek az adatok azért rendkívül rosszak, mert a környező országokban a válság elmúltával újra növekedésnek indult a vállalati hitelállomány, Magyarországon viszont még az sem látható, mikor jön el ez a fordulat.)
Ahhoz, hogy a takarékszövetkezetek jelentős finanszírozóként léphessenek fel, további források kellenek, és itt jöhet a képbe a Matolcsy-féle új jegybank. A gond viszont az, hogy még elegendő kihelyezhető pénzzel sem oldható meg a probléma. A pénzügyi rendszerben jelenleg is nagy a likviditás. A hitelkihelyezéseket befékező kereskedelmi bankok nem azért nem adnak pénzt, mert nincs nekik, hanem kevés az egészséges cég, amelynek – a válság óta jelentős mértékben szigorított hitelezési feltételeik szerint – hitelt adnának. Vagyis a cégek, amelyeknek kellene pénz, a bankoknak túl kockázatosak. Azt ugyanakkor a banki szakértők is elismerik, azért akarat kérdése is a hitelezés, és a bankok most elsősorban nem akarnak hitelezni. Ennek egyik oka az, hogy hatalmas nem teljesítő vagy kétes hitelállományon ülnek, és „most ez a fókusz”. A takarékszövetkezeteket ezzel szemben nem terheli jelentős hitelprobléma, így ők akár foglalkozhatnak is ezzel – mondta egy banki elemző.
Kockás papír
Arra viszont több szakértő is felhívta a figyelmet, hogy a takarékszövetkezeteken keresztül történő hitelezésélénkítés könnyen ahhoz vezethet, hogy a takarékszövetkezetek (illletve rajtuk keresztül az állam) túl nagy kockázatot vállalnak, és olyan cégeknek adnak pénzt, amelyeknek nem lenne szabad. Ez azt a veszélyt hordozza, hogy a végén az adófizetőknek nagyon sok bedőlt hitelt kell majd kifizetniük.
A másik kapcsolódó probléma a takarékszövetkezetekkel, hogy nem rendelkeznek hitelezési tapasztalattal. „Ha eléd tesznek egy szélturbinatervet vagy bármilyen más ötletet, el kell tudnod dönteni, érdemes-e pénzt adnod rá. Ha nincs hitelezési tapasztalatod, ha nem ismered az ágazatot, könnyen elbukhatod a hitelt” – példázott egy banki szakértő, és mint mondta, a bankoknak a gyakorlatban felhalmozott tapasztalatokon túl kifinomult eszközeik vannak annak eldöntésére, kinek szabad és kinek nem szabad hitelt adni. A takarékszövetkezetek viszont „még a kockás papírnál tartanak”. Nincs megfelelő infrastruktúrájuk, nincs megfelelő személyi állományuk banki vélemények szerint.
Megszállták a Postát az FHB-sok
A másik nagy kihívás a kormány számára a Posta átalakítása lesz. Kormánypárti értesüléseink szerint a Postát is bekapcsolná a hitelkihelyezésbe a kormány, de nem a jelzáloghitelezésbe, hanem elsősorban a vállalkozásoknak az uniós forrásokhoz szükséges előfinanszírozás területén. Azzal ugyanis a kormány illetékesei tisztában vannak, hogy a Posta nem képes megfelelő hitelbírálatra, sem megfelelő infrastruktúrája, sem megfelelő személyi állománya nincs hozzá. Azt pénzügyi szakértők is hangsúlyozzák, hogy a Posta legfeljebb arra lehet jó, hogy lakossági számlákat vezessen, és betéteket gyűjtsön. Jó hitelallokációra nem lenne képes.
Ami a Posta tervezett átalakításában – és az egész pénzügyi stratégia kidolgozásában - szembetűnő, hogy a kormány döntően az FHB Banktól érkezett szakembereknek adott irányító szerepet. Mint a Figyelő múlt heti számában megállapította: a Posta összesen héttagú igazgatóságába négy FHB Bankból érkezett vezető ült be, egy további új igazgatósági tag pedig családi alapon kapcsolódik Spéder Zoltánhoz, az FHB elnökéhez. A pénzügyi stratégia kidolgozásáért felelős Vojnits Tamás is FHB igazgató volt, mielőtt kormánybiztosi pozíciót kapott. Egy, az ügyre rálátó forrás a hvg.hu-nak úgy fogalmazott, Vojnitsot Spéder Zoltán delegálta erre a posztra.
Az FHB előtérbe kerülésére egyelőre nem találtunk megalapozott magyarázatot. Az ugyanakkor biztos, hogy az FHB-s szakemberek térnyerése a Posta vezetésében az OTP és az Erste érdekeit is sérti, jelenleg ugyanis ez a két pénzintézet fontos partnere a Postának. A Figyelő aktuális számában található összegzés szerint az OTP a postai hivatalokban történő kártyás fizetést és készpénzfelvételt is magáénak tudhatja. Ezekre a pénzügyi műveletekre az OTP ATM-használati díjakat számol fel, és tekintve, hogy a Posta 6000 milliárd forintos forgalmat bonyolít le, ez korántsem rossz üzlet.
Az Erstének azért van szorosabb kapcsolata a Postával, mert 2003-ban az osztrák pénzintézet vette meg a Postabankot, és a privatizációs szerződés részeként kapta a Postával való együttműködés lehetőségét. A szerződés által biztosított megállapodás azonban tavaly lejárt, és a két fél nem hosszabbította meg. Az átmeneti időszakra üzletfolytonossági megállapodást kötöttek, így a Posta továbbra is biztosítja az ügyfelek számára a bankszámla-szolgáltatásokat. Ettől kezdve azonban már csak idő kérdése, hogy az Erste mikor szorul ki teljesen a Postáról.
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Kedvező lehetőség a likviditás javítására feldolgozóipari vállalatok számára.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.
Évtizedek után kapta vissza árterét a Duna Románia egyik félreeső sarkában. A 400 hektárnyi nádas ugyanakkor önmagában elenyésző ahhoz a hatalmas területhez képest, amit a fejlődés nevében elraboltunk a folyamtól, mégis kijelöli az utat, amerre menni kellene. Kajakozzon velünk a vízitökös csatornán, mutatjuk az eredményt!
Hogyan is működött a modem, és mi volt az akusztikus csatoló?
Földes András riportja Munkácsról.
A Tisza Párt elnöke szerint lehet, hogy a tűzijátékban Szijjártó Pétert akarták kifigurázni.
A mentősöknek további 24 sérültet kellett ellátniuk.
Egy német elemzés szerint Kijev számára veszedelmes lenne egy közös csúcstalálkozó Trumppal és Putyinnal, főleg, ha Budapesten tárgyalnának.
Egyikük tartózkodási engedélyét azután vonták vissza, hogy várandós lett.