Mindegy, hogy tusfürdőről, rúzsról vagy fogkrémről van szó, hétfő óta teljes értékesítési tilalom él az EU-ban azokra a kozmetikai szerekre, melyeket állatokon próbáltak ki. Ezzel egy tízéves folyamat ér a végére: az Európai Parlament először 2003-ban hozott olyan értelmű határozatot, amely a szépségiparban az állatkísérletek megfékezésére irányult.

Első lépésben a késztermékekkel, majd az egyes alkotóanyagokkal való iparági állatkísérleteket tiltották be, 2009-től viszont azt is, hogy az így tesztelt kozmetikumokat forgalomba hozzák. Egyetlen terület maradt meg: olyan szépítkező szerek hétfőig eljuthattak a kereskedelembe, melyek mellékhatásainak a vizsgálatánál alkalmaztak állatkísérleteket. Ilyenkor ugyanis nemcsak egy anyag, hanem több alkotóelem együttes - kívánt és nem kívánt- toxikológiai és egyéb hatását is fel kell mérni.

Kiskapuk

Így például nyitva maradt a kiskapu olyan esetekre, amikor egy sok összetevőjű szer hosszú távú káros hatásait vizsgálták, vagy amikor azt, hogy okoz-e a szer bőrirritációt, illetve nem hat-e negatívan a termékenységre. A berlini die taz című napilap a folyamat kiemelkedő állomásának értékeli, hogy mostantól kezdve ezekre az indokokra hivatkozva sem lehet állatokon kipróbálni a kozmetikai termékeket és azok hatóanyagait, és importálni sem lehet olyanokat, amelyeknek a mellékhatásait például egereken, nyulakon vagy tengeri malacon vizsgálták.

Min tesztelték a manöken előtt?

AP

De bármennyire is szigorúnak hangzik a teljeskörú tilalom, az állatvédők és maguk a kozmetikaipar képviselői is úgy tartják, a kozmetikai szerek alkotórészeinek biztonsága továbbra is kivétel nélkül olyan adatokon nyugszik majd, melyeket állatkísérletek eredményeiből nyertek. A vegyi anyagokról szóló európai szabályozás (REACH) annak ellenére megengedi az állatkísérleteket, hogy több alternatív vizsgálati módszert is ismertet, és a gerinceseken végzett kísérleteket is közérdekű adatnak minősíti. Ezek minél szélesebb körű megosztását követeli, hogy minél kevesebb állatkísérlet történjen.

A boltokban csak a zavar van

Bár az európai jogalkotás tíz évet adott az iparágnak, hogy felkészüljön az állatmentes kutatásokra, magában a kereskedelemben nemigen érezni ezt a (r)evolúciót. A hétköznapi vásárló nem tud könnyen tájékozódni a kiválasztott kozmetikai termékekről. Azt mindenhol látni, hogy melyik szappan kinek a gyártmánya, és milyen gazdaságból (öko/bio) származik. De azt csak azok tudják, akik naprakészek a törvényekben, hogy a kozmetikai szereket nem szabad állatokon tesztelni. Erre a termékeken semmilyen címke nem utal.

A körúton lépten-nyomon található egy-egy kifejezetten kozmetikai termékeket árusító üzlet. De a boltokba betérve csak elvétve találni olyan arckrémet vagy tusfürdőt, melyen a „Not tested on animals” (Nem tesztelték állatokon) felirat, vagy a kör alakú táblán áthúzott nyulat ábrázoló ikon látható. Nagyjából tíz különböző termékből egyen van ilyen jelölés. A boltokban az eladók is meglehetősen tanácstalanok voltak a hvg.hu érdeklődésére, amikor azt teszteltük, hogy össze tudnának-e állítani olyan ajándékkosarat, amiben csak olyan termék van, amit garantáltan nem teszteltek állatokon. Igaz, az is egyértelmű, hogy nagyon kevés az olyan tudatos vásárló, akinél ez is szempont.

Az egyik német tulajdonú üzletlánc egyik boltjának a vezetője szerint sajnos a jelölés nem kötelező, csak a saját márkás termékekről tudnak biztosat mondani, más gyártókéról nem. Andrea 10 éve dolgozik kozmetikai termékekkel: ő úgy tudja, hogy ha az egyezményes jelölés rajta van egy árucikken, az csak annyit jelent, hogy a készterméket nem tesztelték állatokon. Szerinte jól tesszük, ha inkább a vásárlás előtt tájékozódunk: az adott kozmetikai termék internetes oldalán vagy az állatvédők „fekete listáit” végigböngészve.

Listázzák az állatmentes kozmetikumokat

Eltérő véleményekkel találkozunk az állatvédők Facebook-oldalain is. Az egyik legtöbb lájkolója az Állatkísérlet mentes termékek elnevezésű csoportnak van. A weboldal adminisztrátora József és alapítója Betty szerint a mostani rendelet a korábbiakhoz képest semmilyen szigorítást nem jelent: csupán azon termékek forgalmazását tiltja, amelyeknél a késztermékeket tesztelték állatokon. Szerintük azonban az állatkísérletek legtöbbször az összetevők különböző arányú koncentrációinak a káros hatásait vizsgálja. Ha ez megvan, nincs is már szükség magának a készterméknek a vizsgálatára.

Az internetes közösség oldalán van egy lista olyan termékekkel, amelyek alkotóelemeivel végeznek, és egy olyan is, amelyekkel nem végeznek ilyen teszteket. Az állatvédők szerint a legnagyobb ismert állatkísérletes cégek továbbra is uralják a háztartási, tisztálkodási, illetve kozmetikapiac döntő hányadát, így nem hisznek abban, hogy lényeges változást hozna a látszólagos szigorítás.

A szépség ára

AFP / Nicolas Maeterlinck

A kozmetikai boltokban tapasztaltak nem okoztak meglepetést az állatvédőknek sem. József azt mondta: pontosan erre számítottak. Sőt, az aktivistáknak erős a gyanújuk, hogy romlani fog a helyzet, mert aki eddig esetleg megnézte, hogy mit vesz, el fogja hinni, hogy az állatkísérlet mostantól nem probléma, hiszen "az EU betiltotta".

Az állatvédők úgy gondolják: kicsi az esélye annak, hogy az EU, a magyar állam vagy bármely más ország olyan szabályozásokat hozzon, amelyek érdemi szigorítást jelentenek. Szerintük az állatkísérletes multik, annyira beépültek a gazdaságokba, hogy az ezzel járó társadalmi botrányokat egyetlen kormány sem vállalná.

Állatmentők

Közben több más állatvédelemmel foglalkozó szervezet is próbálja menteni a menthetőt. Szintén a közösségi oldalakon próbálnak gazdát találni olyan kutyáknak, amelyeken évekig teszteltek különböző kozmetikumokat. Most éppen néhány Nyugat-Európában állatkísérletekre használt beagle keresi új gazdáját az interneten, de van, aki patkányokat és egereket mentene meg a tesztektől.

A Veszprémi Állatvédő Egyesülettől megtudtuk, hogy csaknem egy évtizede foglalkoznak kísérleti kutyák örökbeadásával. Francz József a szervezet tagja a hvg.hu kérdésére azt mondta: sosem tudják, hogy pontosan milyen kísérleteket végeztek az állatokon, csak azt, hogy milyen intézetből kerülnek hozzájuk. Bár a kutyák esetében úgy tűnik ritkább a kozmetikai jellegű tesztelés, rajtuk inkább humán- és állatgyógyszerek összetevőit, kész gyógyszereket, és élelmiszeripari termékeket tesztelnek.

Az állatvédő egyesületnél évente 5-25 példány talál új gazdára, a beilleszkedés az új környezetbe szinte kivétel nélkül sikeres. A szervezet évek óta jó kapcsolatokat ápol kutatóintézetekkel, és sikerült elérniük, hogy a kísérleti állatokkal a tesztelések során is emberségesen bánjanak, így a későbbi örökbeadáskor nekik könnyebb a dolguk, mert ezek a kutyák nem félnek az embertől és nem tekintik ellenségnek. Igaz, a hozzájuk kerülő állatok mindig jó fizikai és mentális állapotban vannak, részben az intézetek együttműködése miatt.

A közösségi oldalon felbukkant egy fiatal pár: Emma és Péter már két kutyát is örökbe fogadott az elmúlt egy évben. Régebben menhelyekről is gyakran vittek haza idősebb kutyusokat. A kísérleti állatokról azt mondják, hogy hasonlóan a menhelyi ebekhez nagyon örülnek az új otthonnak és hálásabbak, mint a legtöbb kutya.