Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közölt adatai szerint a vállalkozói szférában a bruttó keresetek éves növekedési üteme a januári 3,0 százalékról 1,2 százalékra, a nettó jövedelmeké 4,6-ról 2,7 százalékra lassult. A költségvetési intézményeknél – közfoglalkoztatottak nélkül számolva – a januári 1,8 százalékról 3,8 százalékra, a nettó kereseteké 2,8 százalékról 4,8 százalékra gyorsult. Nemzetgazdasági szinten a bruttó átlagkeresetek februárban 2,7 százalékkal, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 4,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője szerint elmaradt a várakozásoktól a februári 2,7 százalékos bruttó bérnövekedés. A nettó bérek 4 százalékos növekedése a februári 2,8 százalékos infláció mellett 1,2 százalékos reálbér-növekedést eredményezett – tette hozzá. A versenyszféra bérnövekedésének markáns lassulását részben a szökő- és munkanaphatás is okozhatta, mivel idén két munkanappal kevesebb volt, mint egy éve – mutatott rá.
A költségvetési szférában 6,5 százalékkal nőttek a bruttó bérek az egy évvel korábbihoz képest, a közcélú foglalkoztatás hatását kiszűrve azonban a költségvetési szférában 3,8 százalékos volt a bérnövekedés. Suppan Gergely felhívta a figyelmet arra is: a közfoglalkoztatás a tavalyi évben lefelé torzította az átlagos béreket, mivel jelentősen nőtt a súlya a teljes foglalkoztatáson belül, ezzel szemben idén februárban csökkent a közfoglalkoztatás súlya.
Az idén a nettó bérnövekedés meghaladja a bruttó bérekét a szuperbruttó kivezetése miatt. Az elemző megjegyezte, hogy több ágazatban még nincsenek meg az idei bérmegállapodások, azok megkötését követően a bruttó bérek növekedése kissé gyorsulhat a következő hónapokban.
Suppan Gergely az idén összességében 3,5 százalékos bruttó és csaknem 5 százalékos nettó bérnövekedésre számít. Így a vártnál jóval alacsonyabb infláció hatására a reálbérek növekedése a következő hónapokban felgyorsulhat, éves átlagban pedig elérheti a 2,5 százalékot. Az elemző szerint a versenyszféra béreinek alakulása nem jelent kockázatot az árstabilitásra nézve, ezért nem jelent akadályt a kamatcsökkentések folytatására.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szintén hangsúlyozta, hogy elmaradt a várakozásoktól a bruttó bérek növekedésének üteme februárban. Az adatok szerint nem nagyon van bérkiáramlás a nemzetgazdaságban – fogalmazott.
A részletről szólva azt emelte ki, hogy a versenyszférában csak minimális mértékben, 1,2 százalékkal nőttek a bruttó keresetek. Ez arra utal, hogy a növekedési kilátásokat nem látják túl pozitívan a vállalkozások, így nem mernek bért emelni – mondta. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez inflációs szempontból kedvező lehet, megerősíti, hogy keresleti inflációs nyomásra nem kell ebben az évben számítani.
Árnyalhatja az összképet az is, hogy az adóváltozások eredményeképpen a nettó bérek növekedése magasabb volt a bruttó bérekénél, mind nemzetgazdasági szinten, mind a versenyszférában – mondta az elemző. Nyeste Orsolya hangsúlyozta azt is: bár nemzetgazdasági szinten emelkedtek a reálbérek, a versenyszférában lényegében stagnálás volt, miután itt csak 2,7 százalékkal nőttek a nettó keresetek, gyakorlatilag az inflációval megegyezően.
Az elemző szerint az adatok alapján a belső kereslet élénkülésére nem igazán lehet az idén sem számítani. Ez megerősíti azokat a várakozásokat, amelyek szerint a GDP növekedésének összetevői közül a belső fogyasztás idén sem fog túl jól teljesíteni – mondta.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtöki közleményében kiemelte: a csökkenő inflációs környezetnek, az arányos, egykulcsos adórendszer véglegesítésének, valamint a kormány stabilizációt szolgáló további intézkedéseinek köszönhetően a második hónapja emelkedik a bérek vásárlóereje a nemzetgazdaságban.
A tárca februári adatokkal kapcsolatban hangsúlyozta: az alacsony, 2,8 százalékos infláció mellett reálértelemben is nőttek a bérek, a közszférában csaknem 2 százalékkal. A reálbérek emelkedése a fogyasztásra gyakorolt kedvező hatása révén egyik katalizátora lehet a gazdasági növekedésnek – írja az NGM.
