Az alapok átfogó célja a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, a kétoldalú kapcsolatok erősítése. A 12 támogatásban részesülő program közül a legnagyobb összeg a környezetvédelem, a kutatás-fejlesztés és a civil szervezetek kapacitásfejlesztése területén áll majd rendelkezésre. Több program foglalkozik a leghátrányosabb helyzetű társadalmi csoportok, ezen belül a roma népesség életkörülményeinek javításával.

Az április 25-én megnyitott Zöld Ipari Innováció program célja a zöld vállalkozások versenyképességének növelése. Az új, környezetbarát technológiákkal csökkenhet a hulladéktermelés, valamint a levegőbe, vízbe, talajba jutó szennyezőanyagok kibocsátása, továbbá új, „zöld" munkahelyek jöhetnek létre. A program operátora a gödöllői Szent István Egyetem, amely felelős a program megvalósításáért, együttműködésben az Innovation Norway nevű norvég innovációs szervezettel.

Az elmúlt hónapokban már két másik támogatási lehetőség is megnyílt: a Méltányos munka és háromoldalú párbeszéd programé, valamint a Norvég Civil Alapé. A további pályázati lehetőségek meghirdetése a donorországok jóváhagyása esetén kezdődhet meg.

A közlemény szerint Magyarország több mint 150 millió eurós, vagyis körülbelül 40 milliárd forintos részesedésével a harmadik legnagyobb kedvezményezett a 15 támogatásra jogosult EU-tagállam között. A 2016-ig felhasználható forrásokat a három donorország, Norvégia, Izland és Liechtenstein a szolidaritás jegyében bocsátja Magyarországnak. A források 97 százalékát Norvégia adja.

Az EGT és Norvég Alapok első, 2004-2009-es támogatási időszakában a források majdnem 100 százalékát lekötötték, és 90 sikeres projekt valósult meg országszerte - közölte az NFÜ.