Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A német kormány szerdai ülésén elfogadott törvényjavaslat szerint a tőzsdén jegyzett társaságok részvényesei minden évben határozhatnak arról, hogy mennyi pénz jár az igazgatóság tagjainak.
A csúcsvezetők járandóságáról jelenleg a felügyelőbizottság dönt. Az új javaslat ezzel szemben azt irányozza elő, hogy a részvényesek közgyűlése eurócentre lebontva meghatározhatja, mekkora fizetést vehetnek fel az igazgatósági tagok, és milyen bónuszokban részesülhetnek.
A kormány szerint az új szabály megfelelő eszköz a túlzott kockázatvállalásra ösztönző bónuszok ellen, és megakadályozza, hogy a nagy konszerneknél a menedzsment tagjai csillagászati összegű fizetéseket osztogassanak egymásnak.
A német kormány a svájci példa nyomán, és az általános bérszínvonalnál nagyságrendekkel magasabb csúcsvezetői fizetések körül kialakult társadalmi vita hatására döntött a részvénytársaságok működéséről szóló törvény módosításáról. A javaslatot még a Bundestagnak, a törvényhozás alsóházának is el kell fogadnia.
Svájcban március elején népszavazással döntöttek arról, hogy a részvényesek korlátozhatják a cégvezetők, az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok illetményét.
Az Európai Bizottság is hasonló szabályozásra készül. Michel Barnier, a brüsszeli bizottság belső piacért és a szolgáltatásokért felelős tagja egy márciusi nyilatkozatában azt mondta: az év végéig elkészítik javaslatukat arról, hogy a tőzsdén jegyzett uniós vállalatoknál a részvényesek dönthetnek a vezetők fizetéséről, és végkielégítéséről is.
