A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
A Daimler 300 millió eurós befektetéssel bővíti telephelyét, az E.On januárban indított a konszern számára fontos stratégiai központot és fektet szélerőművek építésébe. A Bosch alkatrészgyártó újabb helyszínnel bővíti a romániai üzemeit.
Mi ezekben a közös? Valamennyi cég Magyarországon is tevékeny, a legfrissebb fejlesztéseik mégis inkább a szomszédos Romániába irányulnak.
Az E.On is inkább Romániában fejleszt
„Ha kevesebbet fizetnének, akkor is találtak volna embereket. Mégis jóval magasabb a bérezés, mint sok más cégnél a régióban” – mondja Mihai, akit januárban vettek fel a kolozsvári E.On Business Service Center első 71 dolgozója között. Mihai (keresztnevét a szerződésében szereplő titoktartási kötelezettség miatt megváltoztattuk) a kollégáival együtt hamarosan azoknak az országoknak a könyvelési és humánerőforrás-feladatait végzi, melyekben az energiakonszern jelen van. Havonta 2500 lejt (kb. 560 eurót) keres majd, ami Romániában kedvező fizetésnek számít.
A cég a konszern szintű adminisztrációt Kolozsváron és Berlinben összpontosítja: mindkét városban az egyetemeknek köszönhetően képzett munkaerő áll rendelkezésre, és német viszonylatban Berlinben is alacsonynak számítanak a bérek. Mihai Kolozsváron a könyvelésben dolgozik. Elmondása szerint értékelik, hogy a román munkaerő könnyen tud alkalmazkodni az elvárásokhoz, és az uniformizált folyamatokat mindenki ugyanúgy ismeri Romániában is, mint a németeknél.
Most inkább Romániában építenek
AFP / Patrik Stollarz
A düsseldorfi székhelyű cég Berlinben 500, Kolozsváron 600 munkahelyet teremt 2015 végéig, de nem az ez egyedüli terve az energiaszolgáltatónak. Ha rendeződnek a megújuló energiaforrásokat érintő törvényi keretek, és a román kormány a kezdeti lendületének megfelelően támogatja ezek kiépítését, 2014 végéig összesen 100 MW szélerőmű-kapacitást helyez üzembe. Az E.On ezzel 200 millió eurót fektetne be a román szélenergiapicon.
A zöldipar vonzotta a befektetőket
Az E.On a legtöbb kelet-európai országban újratervezi a jelenlétét, és inkább az ázsiai és dél-amerikai piacokra összpontosít. Különösen igaz ez Magyarországra, ahol a gáznagykereskedő és tározó cégét eladta az államnak, miközben a szomszédos Romániában változatlanul biztatónak látja a jövőt: „4,4 milliárd eurót fektettünk be az országba 2005 óta, és a válság miatt sem szüneteltettük a beruházásokat. A jövőben is invesztálni fogunk” – nyilatkozta januárban Frank Hajdinjak, az E.On Romania vezérigazgatója.
Az ország európai összehasonlításban eddig a legbőkezűbben támogatta a megújuló energiaerőművek (főként szélparkok) kiépítését. Most a befektetők érzékelnek egy kis elbizonytalanodást. Amíg nem dől el, hogy Victor Ponta miniszterelnök visszavenne-e ebből, addig se az E.On Romania, se más szereplő nem akarja konkretizálni a beruházási terveit. Ami eddig a szélenergiaiparban lezajlott, az mindenképp bámulatra méltó: – 3000 megawatt fölé – nőtt a szélenergia-termelés, a beépített kapacitás pedig ezzel elérheti a 2000 MW-ot, ami a paksi atomerőmű áramtermelésével összemérhető mennyiség.
A Merci sem Kecskeméten bővít
Egymást követik a többszáz millió eurós beruházások az autógyártás területén is. A Daimler április végén jelentette be, hogy 300 milliós beruházással a Fehér (Alba) megyei Szászsebesen építi fel sebességváltó- és hajtóműgyártó üzemét – és nem pedig kecskeméti kapacitásait bővíti tovább. Az autógyártó szóvivője a hvg.hu-nak azt mondta, hogy a lehetséges befektetési helyszínek gondos felmérése után esett a választás Romániára: „Szerepet játszott az is, hogy a helyi hivatalok mennyire támogatják a beruházást, milyen források állnak rendelkezésre. Bár az új telephely kiépítése még nem fejeződött be, annyit mondhatok, hogy jó kilátásaink vannak, román oldalról pedig nagymértékben támogatják a bővítést.”
| Ponta gesztusai |
A román vezetés tisztában van azzal, hogy sokat köszönhet a német tőkének. Victor Ponta kormányfő ki is jelentette: amennyit a német gazdaság hozzáadott az ország modernizálásához, az alapján jogában áll véleményt nyilvánítani és kérdéseket feltenni azzal a kapcsolatban, ami az országban történik. A kormányfő beismerte, sok tennivaló van még az igazságszolgáltatás, a korrupció, a bürokrácia és a nyilvános közbeszerzési pályázatok működésével kapcsolatban. Ponta a saját felelősségét elhallgatva azt mondta, hogy a belső politikai harcok nem tehetik tönkre a Németország és Románia közötti kapcsolatokat. |
A szintén az autóiparhoz kötődő, Miskolcon és Hatvanban is jelen lévő Bosch az elmúlt két évben két új helyszínen (Balázsfalva és a Kolozsvár melletti Jucu) fogott terjeszkedésbe. A Continental gumiabroncsgyártónak pedig összesen nyolc telephelye lesz Romániában, a legfiatalabbnak az alapkövét tavaly tették le Brassó mellett. A járműelektronikai alkatrészek és komplett fedélzeti rendszerek gyártásával foglalkozó Dräxlmaier-csoport az idei év végén fejezi be a Szatmárnémeti melletti telephelye kiépítését (a termelés Szlovákiából költözik át). Szintén autoelektronikai elemeket készít a bajor Swoboda, amely most Temesvár mellett vesz át egy meglévő üzemet. De nemcsak német autóipari beszállítók telepedtek meg Romániában, hanem a Ford, a Pirelli vagy a Michelin is.
„A befektetések robbanásszerű növekedését a pénzügyi és gazdasági válság kétségkívül fékezte, de egyértelmű, hogy az autóiparban továbbra is sok minden történik Romániában” – mondja Annika Pattberg a Germany Trade and Invest szakértője. „Nyugat-és Közép-Romániában a lakosság beszél németül, ami kifejezetten vonzó a német vállalatok számára. Emellett a 19 milliós országban sokkal nagyobb a potenciális munkaerő, mint bárhol a régióban.” A német cégek 200 ezer munkahelyet teremtettek Romániában és 7 milliárd eurót hoztak be, ami az ország lakosságához képest még mindig bővíthető arány, de Sebastian Metz, a romániai Német Külkereskedelmi Kamara elnöke szerint a legtöbben elégedettek: „Jelzésértékű, hogy német cégek a már meglévő helyszíneken fektetnek be a jövőben még többet, ami mindenképpen arra utal, hogy jó döntésnek tartják, hogy Romániába jöttek. Még akkor is, ha az elmúlt évben nyugtalan volt a politikai helyzet, gazdaságilag minden a jó irányba fejlődik” – véli Metz, aki kiemelte az egységesen 16 százalékos társasági adó szerepét (ez Magyarországon 19 százalék).
A kolozsvári régió az egyik IT-központ
A német vállalatok romániai terjeszkedésének haszonélvezői a magyarlakta vidékek. A helyi politikai szintnek nagy befolyása volt arra, hogy sok befektető érkezik ide. Helyi kezdeményezés eredménye például a Kolozsvár melletti Tetarom ipari park, ahol “a megyei tanács kezdettől fogva csak csúcstechnológiával dolgozó vállalatokat fogadott be” – mondta a hvg.hu-nak Kerekes Sándor, az észak-erdélyi Üzletemberek Egyesületének tagja. Ennek eredményeképp a Bosch mellett egyre több nemzetközi cég költözik ide.
A jel Erdélybe is befutott
AFP / Thomas Kienzle
„Vonzó a külföldi cégek számára, hogy Kolozsváron műszaki és közgazdasági egyetem is működik, és könnyen hozzá lehet jutni pénzügyi-gazdasági, mérnöki és IT-területről frissen végzett munkaerőhöz. Sokan már az egyetemi évek alatt dolgoznak a kollégiumi szobából interneten keresztül a Kolozsváron letelepedett cégeknek. Ez talán az egyik oka annak, hogy Bukarest után a kolozsvári régió számít a legrohamosabban fejlődő IT-központnak” – mondja Kerekes, és hogy "a térség a szolgáltatói ipar (pl. call-centerek, könyvelési egységek) egyik legkeresettebb kelet-európai központjává vált". Annika Pattberg, a Germany Trade and Invest befektetői érdekképviselet szakértője úgy látja, hogy ebben szerepe van az alacsony bérköltségek és a jó informatikai felkészültség mellett az itteniek kiváló nyelvtudásának is.
A német külkereskedelmi kamara (AHK) 2012-es felmérésében, mely úgy készül, hogy német cégeket kérdeznek külföldi befektetéseikről, Románia Magyarországot megelőzve tizedik helyen áll a legvonzóbb befektési helyszínek rangsorában. A megkérdezett német vállalatok bizakodóak Románia és saját cégük jövőbeni fejlődését illetően. Az egyedüli pont a közlekedési infrastruktúra, melyben Románia rosszabbul teljesít. De ezzel magyarázható az is, hogy a legtöbb nagyvállalat az ország nyugati részében, Erdélyben telepedett meg, ahol készül az észak-erdélyi pályaszakasz – igaz, ebből a mai napig csak egy Kolozsvárt elkerülő 52 kilométeres szakasz van használatban.
