Bedöntheti a belföldi fuvarozók felét az e-útdíj
Az e-útdíj nemcsak brutális költséget jelent, de ráadásul előre kell fizetni. Van olyan cég, melynek a hússzorosára nőhetnek az ez irányú kötelezettségei. Amennyiben a tranzitfuvarok zöme is elkerüli az országot, a kormány által tervezett bevételek sem teljesülnek. A fuvarozók még tárgyalnak, a kormány ellentételezést ígér.
„Az egyik nagy belföldi fuvarozó vállalkozásnak tavaly az egy járműre eső autópályamatrica-költsége 190 ezer forint volt. Július 1-jét követően, ha meg tudja egyáltalán tartani az eddigi megrendelőit, ugyanez a költség több mint 3 millió forintra rúg majd... Mindezt előre kell megfizetni, amit akkor is képtelenség volna kigazdálkodni, ha egyébként a megrendelőkre ezt a költséget egyszerűen csak tovább lehetne terhelni. De nem lehet, és ez a belföldi fuvarozókat könnyen katasztrofális helyzetbe sodorhatja” – vázolja a helyzetet a fuvarozók szemszögéből Vereczkey Zoltán, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) elnöke.
A 2700 tagot és 35 ezer járműegységet számláló, a magyar fuvarozási piac 70 százalékát képviselő fuvarozói szervezet vezetője mindezt már azt követően mondta a hvg.hu-nak, hogy a múlt héten szombaton eredményesnek mondott egyeztetésen vettek részt. A fórumon a kormányzati képviselők, az e-útdíj rendszert építő i-Cell szakemberei mellett más fuvarozói tömörüléseket is meghívtak. „Párbeszédet folytattunk a kormányzattal, és az igen feszült tagságot is sikerült egyelőre a megoldás keresésére sarkallnunk” – magyarázta az elnök.
Egy biztos: a júliusi start
Az e-útdíj rendszer kiépítése harc az idővel. A gyorsított eljárásban lezavart közbeszerzési eljárás nem hozott eredményt, miután a tendergyőztes Getronics januárban visszalépett a szerződés aláírásától. Miután a miniszterelnök kifakadt, felelőssé téve a multikat a pályázat elbukásáért, bejelentették, hogy többet nem szórakoznak nyílt közbeszerzéssel, hanem meghívásos eljárás keretében rábízták a feladatot a korábban alvállalkozóként képbe került, 29 főt foglalkoztató i-Cell Kft.-re. Az induláshoz szükséges jogszabályokat hétfőn szavazta meg a parlament.
Az útdíjat a 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű tehergépkocsik után kell megfizetni az autópályákon, autóutakon és a főutakon. A tarifákat a törvény nem rögzítette, a vonatkozó rendelettervezetet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a kormányportálon múlt csütörtökön tette közzé. Völner Pál, az NFM államtitkára azóta több fórumon is megerősítette: a meghatározott tömeg feletti tehergépjárműveknek kilométerenként 17 és 85 forint közötti összeget kell majd fizetniük. A differenciáláshoz a tengelyszám, az útvonal típusa (fő- vagy gyorsforgalmi út), valamint a motorok környezetvédelmi besorolása ad fogódzót.
Veszélyben a belföldi fuvarozók
Ha az e-útdíj rendszer a jelenleg ismert módon kezd el egy hónap múlva működni, akkor a néhány teherautós flottából álló kisvállalkozások igen nehéz helyzetbe kerülnek. Ezek zömmel belföldi fuvarozással foglalkoznak, a legtöbben idénre már ki se váltották az engedélyt. A múlt év végén összesen 1100 hazai fuvarozócég zárt be, aminek következtében több mint 10 ezer teherautó állt le. Akik talpon maradtak, azoknak negyven-ötven százalékkal többet kell költeniük útdíjra, mint a korábbi matricás rendszerben.
A változás a megrendelésekre is hatással lesz: az a zalaegerszegi cég, melynek a legnagyobb megrendelője Nyíregyházán működik, könnyen elvesztheti a partnerét, ha fuvaronként 40 ezer forinttal magasabb számlaértéket kell számláznia. Pláne, ha ügyfele közelebb is talál magának beszállítót; például a határ túloldalán, Kassán vagy Szatmárnémetiben, ahonnan egy cégnek az áru ellenértékére csak 80 kilométernyi útdíjat kell rápakolnia. Vereczkey szerint téves az a kormányzati számítás, miszerint az új útdíjfizetési rendszer évi 75 milliárd forinttal terhelné meg pluszban a belföldi fuvarozókat. Szerinte ez akár 110 milliárd forint is lehet.
A külföldi fuvarozók már felkészültek
Több, nemzetközi fuvarozásban is részt vevő magyar cég képviselője is elmondta: nem volt szerencsés, hogy a minisztérium már közel egy éve meghirdette az általa elképzelt útdíjakat. Ez ugyanis a régióban is igen magasnak számít, és így a külföldi fuvarozóknak volt idejük az alternatív útvonal megkereséséhez. Míg a Röszke-Hegyeshalom út ma még 3300 forintba került, alig egy hónap múlva már 30 ezer forintból sem biztos, hogy kihozható – és ez sok külföldi céget elgondolkodtatott.
A török tranzitfuvarozásban a hazánkat mellőző, szerb-olasz elkerülő utak jöhetnek szóba. Emellett az ágazatban a kamionnal szemben más szállítási módok is felértékelődnek. Az eddigi Isztambul-Hamburg viszonylatra érvényes 4000 eurós útdíjköltség a magyar e-útdíjnak köszönhetően megemelkedhet öt százalékkal. Ebbe a 200 eurós különbségbe már az is beleférhet, hogy az árut konténerbe rakják, tengeren hajózzák be Olaszország felé, és csak ott rakják át közútra.
Az ugyancsak Olaszországba menő ukrán kamionforgalom is elkerülheti Magyarországot. Szerbia felé kerülni 3-400 plusz kilométert is jelenthet akár, de az ukrán üzemanyagárak mellett még mindig megérheti. Egyelőre senki nem tudja, hogy az e-útdíj milyen mértékű forgalomcsökkenést okoz a hazai utakon, miután erről nem készült előzetes hatástanulmány. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a tárca bevételi prognózisa sincs megalapozva.
Előre fizetés: sok cég ezen vérezhet el
A legnagyobb probléma, hogy az útdíjat július elsejétől előre kell megfizetni. Ekkora forgóeszközigényt a szektor nem képes előteremteni. „Ha az EU-ban útdíjat fizetek, azt utólag, legalább két héttel a fuvar után számlázzák ki, amit 30 napos fizetési határidővel kapok kézhez, és ennyi idő alatt a fuvardíj is befolyik a céghez, így azt van miből kifizetni. A magyar útdíjat viszont előre kell fizetni, ami az induláskor biztosan komoly fejfájást jelent majd a cégünknek – mondta egy zömmel regionális fuvarokat vállaló cég vezetője. Azt is hozzátette, hogy miközben az útdíj az osztrák autópályadíjak szintjére kerül, több olyan fizetős útszakasz is lesz, ahol 20-30 km/h sebességkorlátozás van érvényben.
Egy több mint 100 teherautóval dolgozó fuvarozó cégnél kiszámolták, hogy a 2013-ra elvárt 75 milliárd forintnyi állami bevétel biztosításához az indulásnál a hazai fuvarozóknak legalább 6 milliárd forintos forgótőkekölcsönre van szükségük. Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára szombaton elismerte: még tárgyalás alatt áll az a csomag, amely a fuvarozói terhek enyhítésére vonatkozik. Ezt a parlament még a nyári ülésszak vége előtt elfogadhatja. Ennek egyik eleme az államilag támogatott hitelkonstrukció. De szó van arról is, hogy uniós minimumra csökkentik a légrugós járművek "súlyadóját", tárgyalnak az iparűzési adóból leírható e-útdíj rész nagyságáról, és vizsgálják a vagyonszerzési illeték csökkentését is.
A Magyar Nemzet beszámolt egy szombati találkozóról, melyről Wáberer György, a Nemzeti Összefogás Fuvarozó Fórum érdekképviselet nevében úgy nyilatkozott, hogy főbb vonalakban már megegyeztek a fuvarozók és a kormány. Egyebek mellett arról, hogy az útdíjbevételek tizedét a hazai fuvarozók új terheinek enyhítésére fordítják majd. Wáberer a további tehermérséklés érdekében felajánlást is tett: ha a kormány kész lépni ez ügyben, akkor a Waberer's az éves, szokásos fejlesztésén túl 500 új kamiont vesz, amelyek Magyarországon tankolnak majd, amiből 1 milliárd forintos jövedékiadó-többlete származhat a költségvetésnek. Emellett 650 új munkahely megteremtését is ígérte. A kormánytól a Nemzeti Összefogás Fuvarozó Fórum azt várja, hogy arra a szintre csökkentse a hazai fuvarozók adóterhelését, amivel a régió vállalkozásai működnek. A legnagyobb hazai fuvarozó céget, a Waberer's-t ugyanakkor csak részben érinti a magyar útdíjrendszer, a flottája több mint fele ugyanis szinte soha nem közlekedik már Magyarországon. Ezzel együtt, a kormánnyal stratégiai partnerséget kötött Waberer's első embere azt javasolta az e-útdíj bevezetésével párhuzamosan, hogy a fuvarozók iparűzési adóját szüntesse meg.
| Fizetés háromféleképpen |
Az i-Cell múlt szombaton egy szakmai fórumon ismertette, hogy a díjat miképp számítják ki és fizettetik meg. Ebben egyrészt segítséget nyújthat a teherautók fedélzeti nyomkövető eszköze, aminek az adatait a flottakövető szolgáltató cégtől kérné el az e-útdíj rendszert üzemeltető Állami Autópálya-kezelő Zrt. (Az ezzel kapcsolatos problémákról egy korábbi cikkünkben már írtunk.) Európában az átmenő forgalomban alapvetően az európai elektronikus útdíj szolgáltatáshoz (EETS) kapcsolódó rendszert használják – az autópálya-kezelő ehhez is drótot akar. Harmadrészt pedig előre megváltott viszonylati jeggyel is lehet majd fuvarozni: aki ezt szeretné, az 300 árusító ponton túl több mint ezer viszonteladónál, valamint az interneten válthatja meg "jegyét". A rendszert országosan 74 helyen (zömmel az autópálya-szakaszokon meglévő kamerás rendszer segítségével) ellenőrzik majd, illetve rendszerbe áll 45 ellenőrző és 50 mobil bírságoló autó is. A kontrollt erősíti az is, hogy egy kormányhatározat értelmében az ellenőrzést a rendőrség feladatai közé sorolták át. A jogosulatlan úthasználatot közigazgatási bírsággal szankcionálják. |
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
