Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Mi lenne, ha Magyarország Japán példáját követné?
Hajlandók lennénk szó nélkül finanszírozni a GDP 200 százalékát is meghaladó államadósságot, és hallgatólagosan azt is vállalni, hogy csakis a legszélsőségesebb esetekben kérjük vissza a pénzünket?- teszi fel a kérdést a Pénzügyi Szemle Online blogja. Megtennénk, hogy ha külföldön dolgozunk, akkor ingyen és bérmentve jelentést írunk az adott ország vagy vállalat gazdasági sajátosságairól, ezzel is segítve Magyarország felemelkedését?
A kérdéseket hosszan lehetne még sorolni, a válaszok azonban vélhetően a blog szerint ugyanazok lennének, vagyis egy óriási "nem". A történet alapjául szolgáló ország és annak lakói ugyanakkor nem valamely mesekönyv lapjairól származnak, hanem Japánból, az időpont pedig nem egy évezredekkel ezelőtti elvakult társadalmi rendből való, hanem a közelmúltból.
Japán a második világháborút követően ugyanis a győztes Egyesült Államok által némileg lesajnált, a gazdasági innovációt tekintve jelentős lemaradással küzdő ország volt, némi technológiai segítségnek, és a legendás japán alázatnak köszönhetően azonban mára a világ egyik leggazdagabb országává vált. Ennek a sikernek az alapja – mint arra Móczár József, az MTA doktora rámutat - nem más, mint a japán emberek mentalitása.
A közösség érdekeinek mindenek fölé helyezése, a konszenzus keresése, a közös gazdasági célok - és nyílt, becsületes gazdasági viták - felvállalása tette naggyá az országot, nem pedig az ügyeskedés, a vak szerencse vagy valamely ritka és értékes nyersanyag vagy természeti kincs. Így leírva egyszerűen hangzik, mi magyarok azonban vélhetően csak legyintünk, mondván ez nálunk biztosan nem működne, írja a blog.
De azért mégis, érdemes eljátszani a gondolattal, hogy mi lenne, ha minden megtakarított pénzünket odaadnánk az államnak minimális, vagy épp 0 százalékos kamaton, a munkahelyen csak az lebegne a szemünk előtt, hogy a közösségért, a cégért és a vállalatért mindent, vagy országunk gazdasági és politikai vezetői pártállástól függetlenül egységesen és közös erővel dolgoznának a sikerért.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
2025. július 10-én lezárult a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” pályázat. Július 15-étől új forgóeszköz-finanszírozási lehetőség nyílt meg a feldolgozóipari mikro- és kisvállalkozások számára.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.
Olaszországi nyaralása idején történt végzetes baleset az osztrák extrémsportolóval.
Az Evergrande csődje óta tudhatjuk: elég nagy bajok vannak a kínai ingatlanszektorral.