szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Giró-Szász András kormányszóvivő a Kossuth rádió hétfő reggeli, 180 perc című adásában azt mondta, hogy a büdzsét érintő, a közelmúltban Varga Mihály gazdasági miniszter által bejelentett megszorító lépéseket az Európai Unió kérte. A kabinet szerint e nélkül is meglettek volna azok a számok, amely a túlzottdeficit-eljárástól való megszabaduláshoz szükségesek, emiatt viszont marad pénz a demográfiai akciósorozatra.

A nyár folyamán véglegesítésre kerül egy demográfiai akcióterv – mondta a Kossuth rádió 180 perc című műsorában Giró-Szász András kormányszóvivő (az interjú összefoglalója a Híradó.hu-n jelent meg). Arra a felvetésre, hogy sajtóhírek szerint a döntések közé tartozik majd a szocpol kiterjesztése, a terhességi gyermekágyi segély összegének jelentős emelése és munkahelyi napközik létrehozása is, a kormányszóvivő azt mondta, ezek mind fontos és releváns ötletek, de hogy milyen területeket érint, az kormánydöntéstől függ.

MTI / Soós Lajos

Arra a kérdésre, hogy a demográfiai akcióterv céljait milyen forrásokból lehet majd finanszírozni, Giró-Szász András azt mondta, a büdzsét érintő közelmúltban bejelentett lépéseket az Európai Unió kérte. A kabinet szerint e nélkül is meglettek volna azok a számok, amely a túlzottdeficit-eljárástól való megszabaduláshoz szükségesek. „Éppen ezért van a költségvetésnek mozgástere ilyen típusú lépések megtételére” – fogalmazott a szóvivő a demográfiai döntéssorozat finanszírozásáról. A gazdasági növekedés várható alakulásáról a kormányszóvivő azt nyilatkozta, a magyar növekedés várhatóan erősebb lesz az európainál.

Az országgyűlés által pénteken elfogadott földtörvényről Giró-Szász András azt mondta: akik azt a bírálatot megfogalmazzák, hogy nem a kis- és középréteg érdekeit szolgálja az újonnan elfogadott földtörvény, azok kormányzása alatt alakult ki a jelenlegi birtokszerkezet, miszerint a nagybirtokok aránya körülbelül 50 százalék. Ez szerinte a mostani törvénnyel visszaszorul 20 százalékra, míg a családi gazdaságok aránya eléri majd a 80 százalékot.

Felhívta a figyelmet arra is: a birtokméretet figyelembevételekor nemcsak az uniós átlagot érdemes alapul venni. Azokat az országokat kell vizsgálni, amelyek adottságai Magyarországéhoz hasonlatosak. Így nem a svájci, vagy az osztrák birtoknagyságokat kell figyelembe venni, hanem azokat, amelyeknél nagy kiterjedésű, magas kultúrájú gabonát termesztenek. Ezeknél az országoknál világosan látszik, hogy a kis birtoknagyság, a családi gazdaságok irányába mozdultak el. Az ottani kis és közepes birtoknagyság pedig megegyezik a nálunk prognosztizálttal – érvelt a kormányszóvivő.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!