A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (NYUFIG) 2013 januárjában 2 millió 869 ezer fő részére összesen közel 288,4 milliárd forint nyugdíjat, ellátást, járadékot és egyéb járandóságot fizetett ki – derül ki a KSH legutóbbi kiadványából. Az ellátottak a népesség 29 százalékát tették ki, számuk 1,7 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, miközben a folyósított ellátásokra együttesen fordított összeg 6,1 százalékkal nőtt, az egy ellátottra jutó átlaguk pedig 8,0 százalékkal emelkedett.

Pest megyében van a legkevesebb nyugdíjas (a népesség negyede), ugyanakkor Békés és Tolna megye lakosságának egyharmada részesül valamilyen nyugellátásban, járadékban.

Az ellátottak csaknem hét tizede öregségi nyugdíjas. 2013 januárjában 2 millió 128 főnek folyósítottak ilyen címen nyugdíjat, ez az egy évvel korábbihoz képest 2,1 százalékkal több. Az öregségi nyugdíjasok hat tizede nő, 95 százalékuk korbetöltött öregségi nyugdíjas, 4,5 százalékuk (90 ezer nő) 40 év jogosultsági idő alapján szerzett jogot az ellátásra. A fennmaradó hányad (közel 12 ezer fő) 1955 előtt született és fegyveres állományban dolgozott, így korhatár alatti öregségi nyugdíjban részesül. A legdinamikusabban a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők csoportja nőtt egy év alatt.

Fazekas István

Az összes ellátott 15 százaléka (444 ezer fő) megváltozott munkaképességűeknek járó ellátást kapott. A korhatár alatti rokkantsági ellátottak száma megközelítette a 210 ezer főt, a korbetöltötté vált rokkantsági ellátásban részesülők száma pedig a 41 ezret. Rehabilitációs ellátásban közel 180 ezer ember részesült, számuk 7,4 százalékkal csökkent egy év alatt. Ők a kevésbé súlyos károsodással élők (III. kategória) és 57 évesnél fiatalabbak. A rehabilitációs járadékosok száma a felére, 13 ezer főre csökkent, ez az ellátás ugyanis újonnan már nem megállapítható.

Életkoron alapuló ellátásban csaknem 160 ezer lakos részesült, az összes ellátott 5,6 százaléka. Számuk egy év alatt 21 százalékkal csökkent, 2013 elején 125 ezren kaptak korhatár előtti ellátást. Az özvegyi és szülői nyugdíjban főellátásként részesülők száma (108 ezer fő) az összes ellátott 3,8 százalékát jelentette, és az özvegyi nyugdíjasok 95 százaléka nő. Árvaellátásban 2013 januárjában 88 ezer fő részesült, 6,3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az ellátottak fennmaradó 2,4 százaléka (69 ezer fő) egyéb (mezőgazdasági szövetkezeti, baleseti, házastársi, rokkantsági stb.) járadékot vett igénybe.

Budapesten, illetve az ország nyugati és középső térségében magasabb az öregségi, illetve alacsonyabb a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban részesülők aránya. Az ország keleti részén (különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében) az ellátotti körnek alig több mint felét teszik ki az öregségi nyugdíjasok, miközben az átlagnál jóval magasabb az egészségi állapot romlása miatti igénybe vevők aránya.

Magyarországon a népesség öregedése egyre gyorsul. 2013 elején a lakosság 24 százaléka, 2 millió 364 ezer fő volt legalább 60 éves. 2000 és 2013 között a 60 éves és idősebb népesség száma 390 ezer fővel nőtt, a lakosságon belüli arányuk a több mint egy évtized alatt összességében 4,2 százalékponttal emelkedett.

Magyarországon 2012-ben nyugdíjakra és egyéb ellátásokra összesen 3350 milliárd forintot fizettek ki, a GDP mintegy 11,8 százalékát. Éves átlagban ebből az összegből 2 millió 890 ezer fő ellátását fedezték. Az ellátások összkiadásai 2011-hez képest 5,4 százalékkal (mintegy 172 milliárd forinttal) emelkedtek, miközben az ellátotti létszám mindössze 0,4 százalékkal (11 ezer fővel) csökkent.

Magyarországon a 2013. januári, törvényileg meghatározott emelés (5,2 százalék) után egy főnek átlagosan 100 533 forint nyugdíjat és egyéb ellátást folyósítottak. A férfiak átlagosan 109 953 forintot, a nők ennél több mint 15 ezer forinttal kevesebbet (94 339 forintot) kaptak

Az egy ellátottra jutó nyugdíjak és egyéb ellátások átlagösszege több mint 125 ezer forinttal Budapesten volt a legmagasabb, de Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér és Pest megyékben is meghaladta a 100 ezer forintot. Ezzel szemben Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Bács-Kiskun megyékben az átlagos összeg nem érte el a 90 ezer forintot.