Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Ha eddig még nem lett volna tele a hócipőjük a Magyarországon működő kereskedelmi bankok tulajdonosainak a velük immár közel három éve hadban álló Orbán-kormánnyal, akkor meglehet, most néhányuk végképp elveszíti a türelmét. Nem elegendőek ugyanis az állandósuló állami megszorítások – mint a banki különadó vagy a tranzakciós illeték –, valamint a nekik egyszeri jelentős veszteséget okozó devizahiteles-mentőcsomag, most négy hitelintézet (a Budapest Bank, az Erste, a K&H és az MKB) hitelminősítését az amerikai Moody's Investors Service arra hivatkozva rontotta, hogy egyre gyengül a magyarországi gazdasági és működési környezet. Ami elsősorban a kormány számlájára írható.
Horváth Szabolcs
Romló hitelminősítéseik miatt nem kizárt, hogy a bankok csak szigorúbb feltételekkel – jelesül nagyobb kamattal és hozammal vagy rövidebb futamidővel – vehetnek fel hitelt vagy bocsáthatnak ki kötvényt, ami drágítja szolgáltatásaikat. Hamarosan az OTP Bank is hasonló sorsra juthat, miután hosszú lejáratú adósbesorolása addigi, stabil kilátását a szintén amerikai Standard & Poor's (S&P) negatívra rontotta, arra hivatkozva, hogy Magyarország hitelminősítését is ugyanígy változtatta (lásd Negatív kilátások című írásunkat).
Annak a levét isszák a bankok, hogy a hitelminősítők szabályai szerint egyetlen gazdálkodó szervezetnek sem lehet jobb az adósbesorolása, mint azé az államé, amelynek területén működnek. Így ha még makulátlan is az anyagi helyzetük, akkor sem juthatnak jobb feltételekkel forráshoz, mint az állam. Nyilvános részvény- vagy kötvénykibocsátás pedig nem lehetséges hitelminősítés nélkül, ezt a hitelezők igénylik. Annak ellenére, hogy a válság 2008 őszi kitörését sokan a hitelminősítők nyakába varrják, mondván, kockázatmentesnek kiáltottak ki később becsődölt pénzintézeteket.
Csak azok spórolhatják meg a hitelminősítést, akiket az anyabankjuk elegendő forrással lát el, ami ráadásul olcsóbb is a piaci finanszírozásnál. Már négy éve nem szorul külső forrásra például az MKB, miután fő tulajdonosa – leánya veszteségei miatt keletkezett – eddigi tőkeigényét maradéktalanul kielégítette. A Bayerische Landesbank (BLB) összesen 250,7 milliárd forintot adott az MKB-nak – utoljára idén februárban 36,3 milliárdot, amire a 2012-es 89 milliárdos mínusz miatt volt szükség. Ezért lepődtek meg Budapesten és Münchenben, hogy a Moody's a négy leminősített magyar bank közül az MKB azon mutatóját rontotta a legjobban, négy fokozattal, ami azt méri, mennyire tudja a bank rendkívüli állami mankó nélkül előteremteni a működéséhez szükséges tőkét. A hitelminősítő lépésén és különösen annak – a bank saját helyzetértékelésére, a BLB tulajdonosi támogatására fittyet hányó – indoklásán az MKB annyira kiakadt, hogy felmondta szerződését a Moody'sszal. Így a banknak jelenleg már egyik vezető hitelminősítővel – az S&P-n kívül a brit Fitch Ratingsszel – sincs szerződése. Ami nem jelenti azt, hogy azok ne minősíthetnék őt. Az S&P például tavaly decemberben megerősítette az MKB különböző besorolásait, ezzel szemben a Fitch idén januárban folytatta a negatív kihatású felülvizsgálatát.
A hitelminősítők kétféle módon adhatnak ki véleményt egy delikvensről: a vele kötött szerződés alapján vagy nélküle. Szerződéses viszony esetén a hitelminősítő általában évente kétszer egy-egy napot eltölt a minősítendő társaságnál, elbeszélget annak közép- és felső szintű vezetőivel, betekint a nem nyilvános adatokba is. Szerződés híján viszont csak a publikus, mindenki számára elérhető beszámolókban szereplő adatok alapján von le következtetéseket. A szerződéskötés azért lehet érdeke egy társaságnak, hogy a hitelminősítő minél alaposabb információ ismeretében fogalmazza meg véleményét. Az MKB azért szakított, mert szerinte a Moody's még a számára biztosított alaposabb tájékozódás ellenére sem jól mérte fel a bank helyzetét.
Az OTP sem ért egyet azzal, hogy a hitelminősítők a bank kiváló fundamentumai – a stabil, sőt javuló működési eredménye, a biztonságos tőke- és likviditási pozíciója – ellenére a működési környezetre hivatkozva jelentősen alulértékeli, közölték lapunkkal az OTP-nél. A Budapest Banknál (BB) pedig azt sérelmezik, hogy a Moody's leminősítő indoklásából nem derül ki elég hangsúlyosan, mennyire eredményes a működésük a versenytársaikhoz képest, holott a BB – mint a HVG-nek állították – az egyik legstabilabb magyarországi pénzintézet, azon kevesek egyike, melyek az utóbbi éveket nyereséggel zárták.
Hitelminősítői szerződésüket eddig ketten bontották fel, de egyik esetben sem az osztályzat vagy az indoklás miatt, hanem takarékossági okból. A CIB Bank 2009-ben a nemzetközi előírások változása miatt szakított a Moody'sszal. Az addigi kettő helyett ugyanis elegendő volt egy hitelminősítés a CIB által kibocsátott, tőzsdén jegyzett kötvényekre, s a pénzintézet a Fitchet választotta. A BB viszont a Fitch szolgálatait köszönte meg 2008-ban, mondván, az úgyis minősíti tulajdonosát, az amerikai GE-t.
CSABAI KÁROLY
