Éleződő Csányi–Lázár-viszály: mi folyik a színfalak mögött?

Lassanként érdemes fogadást kötni arra, ki kerül ki győztesen a Lázár János miniszterelnökségi államtitkár és az ország alighanem leggazdagabb bankár–agrár-nagyvállalkozója, Csányi Sándor közötti, egyre durvuló csörtéből. Az Orbán Viktor kormányfő hű vazallusaként a funkcióit halmozó, legutóbb a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ) kormánybiztosként maga alá gyűrő Lázár hétfői sajtótájékoztatóján egyenesen arra ragadtatta magát, hogy – a devizahitelesekre kacsintva – az ország első számú uzsorásának nevezze Csányit, tálcán kínálva a lehetőséget, hogy a bankár feljelentse őt. Az uzsorakölcsönzés – vagyis az adós kiszolgáltatott helyzetével visszaélve, aránytalan kondíciókkal nyújtott hitel – ugyanis Magyarországon börtönnel fenyegetett bűncselekmény. Még a becsmérlő kijelentésnél is kevésbé érthető, hogy az NFÜ élén az európai uniós források jobb kihasználását feladatául kapó Lázár miért egy „bűnözővel” működik együtt megbízatása végrehajtásában. Legalábbis ami a kormányzati gazdaságpolitika egyik favorizált ágazatát, az agrárszektort illeti.

 Az uzsorásozás előtt néhány nappal ugyanis a megújult Nemzeti Agrárgazdasági Kamara épp a Csányi vezette OTP Bankkal kötött szoros együttműködési megállapodást, amelynek egyik sarkalatos pontja az agrárvállalkozások alkalmassá tétele az uniós pénzek befogadására. (Csányival mellesleg – mielőtt kiesett volna a pikszisből – az állam uniós pénzeket becsatornázó zöldbankját tervezték létrehozni.) A kibővített agrárkamarának immár 350-400 ezres tagsága lett, mivel nemcsak a szűken vett mezőgazdasági termelőknek, hanem a teljes agráriumban tevékenykedőknek – élelmiszer-ipari feldolgozóknak, szállítóknak, kapcsolódó szolgáltatóknak – is csatlakozniuk kell hozzá. A kötelező tagságért cserébe a kamara minőségi szolgáltatásokat ígér, köztük például új, a szektorra szabott finanszírozási lehetőségeket, amelyeket az OTP Bank hivatott kidolgozni. A pénzintézet Benedek Fülöpöt, az előző kabinet – egy földügylet kapcsán még abban az érában felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt – agrárállamtitkárát, az OTP agrárágazati igazgatóját bízta meg ezzel a munkával. Csányi bankja nem először szívta fel az épp talajt vesztett, a politikához kötődő szakembereket. A Lázár által Csányihoz képest „kisegérnek” aposztrofált Simicska Lajos például 2001-ben, adóhivatali elnöksége után az OTP lakástakarék-pénztára élén regenerálódhatott.

A bonafarm tehenészet. Kinek tejel?

Stiller Ákos

Hogy a színfalak mögött mi folyik, azt csak találgatni lehet, az agrárkamara–OTP-frigy kapcsán azonban aligha lehet szó véletlen „bakiról”. A kamara elnöke, Győrffy Balázs fideszes országgyűlési képviselő ugyanis bizalmas viszonyban áll Lázárral, biztosan nem akarná őt Csányival provokálni. „Elsősorban magyar tulajdonú partnerbankot akartunk, de tény, az OTP tette messze a legjobb ajánlatot. Ebben ugyan szerepe lehetett Csányi Sándor személyes érdeklődésének is az agrárszektor iránt, de azt gondolom, az OTP okosabb volt, mint a többi bank” – kommentálta döntésük hátterét a HVG-nek Győrffy. Az OTP a következő hetekben legyártja a kamarának a tagsági kártyákat, amelyek tulajdonosai kedvező OTP-s szolgáltatásokat – számlavezetés, gyorsított hitelbírálat – élvezhetnek, és hamarosan kedvezményesen tankolhatnak a Csányi alelnökségével működő Mol kútjainál is. Később pedig vélhetően megszületnek azok a konkrét banki termékek, amelyek révén az OTP – jelentette be az egyezségkötéskor Csányi – pár év leforgása alatt 40 százalékosra növelheti most 13 százalékos piaci pozícióját az agrárhitelezésben.

„Bízunk benne, hogy a kamara és az OTP megállapodása nem sérti majd a tiszta versenyt a bankok között” – fogalmazta meg a HVG-nek a konkurens hitelintézetek közös reményét Takáts Zsolt, a Raiffeisen Bank agrárfinanszírozási részlegének vezetője. Kérdés, mennyire nyugtatja meg a bankokat Győrffy HVG-nek adott nyilatkozata, amely szerint az OTP-vel kötött szerződésben szó sincs kizárólagosságról. Bár az is igaz, hogy az agrárfinanszírozásban pillanatnyilag jeleskedő más nagybankok nem siettek ajánlatot tenni a kamarának, aki pedig megkísérelte, mint például a feltörekvő Volksbank, hiába tette. Piaci szakértők egyébként csodálkoznak Csányi 40 százalékos várakozásán, amit nem tartanak reálisnak. Az agrárvállalkozások finanszírozásában jelenleg körülbelül 55 százalékban vesznek részt a bankok közvetlen hitelekkel vagy közvetve (lízingcégeiken, faktorcégeiken keresztül, például a földalapú támogatások faktorálásával vagy a nagy integrátorok pénzelésével) – áll Kemény Gábornak, az Agrárgazdasági Kutatóintézet munkatársának idén nyáron publikált elemzésében. Mindez 500-600 milliárd forintnyi hitelállományt jelent, ami a 7 ezermilliárdos mérlegfőösszegű OTP-nek egészében sem különösebben jelentős tétel. Csakhogy az OTP növekedési lehetőségei kimerültek – a lakossági üzletág lényegesen nem bővíthető tovább, az önkormányzatit pedig gyakorlatilag blokkolta az állam. Ezért értékelődött fel az agrárium, amelyben van potenciál: bár a mezőgazdasági termelők a GDP-nek mindössze a 4 százalékát adják, a széles értelemben vett agrárcégek már a 10 százalékát.

Csányi Sándor nyújt. Egész pályás letámadás

Túry Gergely

 Az agrárpiacot a versenytárs bankok is fontosnak tartják, és sérelmezik Csányinak azt a kijelentését, hogy ők visszavonulóban lennének e területen. A legnagyobb, közel 20 százalékos részesedése a hagyományosan a nagy agrárcégeket hitelező K&H-nak van, közel ugyanekkora a Raiffeisen szerepe, az OTP-éhez hasonló nagyságrendű a kisebb vállalkozásokra fókuszáló BB, és tíz-tíz százalék körüli az MKB és az UniCredit aránya – legalábbis a HVG körkérdésére adott válaszaik alapján. Mindnyájan leszögezték, hogy a fokozott kockázatok ellenére bővülést terveznek ezen a piacon, amit például az MNB által nyújtott kedvezményes források jelentős részének az agráriumba irányítása máris igazol. Az agrárvállalkozások ugyanis kedvezőtlen megítélésük ellenére jóval stabilabbak, mint a más szektorbeliek – szögezte le a HVG-nek Tresó István, a K&H főosztályvezetője. Mindezek miatt az OTP piacvezető álma csak „egész pályás letámadás” esetén jöhetne be – kétkednek a bankárok. Ám a nagybank elsősorban csak a kisebb, tartós banki kapcsolattal nem bíró szereplőkre koncentrálhat. Csányi saját agrárvállalkozásait ugyanis nem a tőzsdei jelenléte okán az összeférhetetlenségi előírásokra fokozottan ügyelni kénytelen OTP-csoport pénzeli, hanem például a Raiffeisen és a CIB, más agrár-nagyvállalkozók pedig általában nem a konkurensük által irányított bankot választják. Az OTP legfeljebb azt az átmeneti elbizonytalanodást fordíthatja a maga javára, amit a Fideszre jellemző rapid törvényalkotás, például a földtörvény és az amiatt átrendeződő tulajdonosi viszonyok okoznak a bankoknál is.

Csányi agrárkamarai fellépése mégsem pusztába kiáltott szó: azt is jelzi, hogy a Lázár által túlzott gazdasági hatalommal vádolt bankár felveszi a kesztyűt a vidék központosítandó, az OTP-énél is lényegesen nagyobb hálózattal bíró bankjaival, a takarékszövetkezetekkel. Utóbbiak egységes, a szövetkezeti formára jellemző sokszínűségüket és demokratikus építkezésüket elvesztő, formalizált állami irányítású bankká szervezését a háttérből a Csányi régi jobbkezéből ádáz ellenségévé lett Spéder Zoltán irányítja. A takarékszövetkezetek együttesen az agrárhitelek körülbelül 15 százalékát nyújtják, főképpen a kisebb gazdálkodóknak. A HVG értesülései szerint az agrárkamara nemzetivé szervezése után az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség vezetősége bemutatkozó látogatást tett az új vezérkarnál, ami után azt hitték, belőlük lehet majd a kamara „házibankja”. Mindez logikusan következne abból is, hogy ernyőbankjukat, a Takarékbankot és eddigi integrációjukat – a takarékszövetkezetek akarata ellenére – államosítják. „A takarékszövetkezeteknek egyelőre nincs olyan egységes hálózatuk, ami alkalmassá tenné őket arra, hogy velük állapodjunk meg” – mondta erről a HVG-nek Győrffy, azonnal egypontos előnyt adva Csányinak. A bankárnak már csak azért is jól jön a dicséret, mert OTP-részvényei minapi – vágóhídépítéssel indokolt, de inkább erőfitogtatásnak tűnő, piaci felfordulást okozó – eladása meglehetősen negatív híreket kavart személye és a tőzsdén szereplő OTP körül. Ami azonban Magyarországon zavart okoz, az például Londonból, a nyugati pénzvilág fellegvárából másként látszik. Ahogyan egy ottani bankár a HVG-nek megjegyezte: Csányi korántsem játszotta még ki a kártyáit, hiszen valójában sokkal több OTP-részvény felett rendelkezik, mint amennyit a mostani kiárusítás után a papírforma szerint megtartott.

GYENIS ÁGNES