Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A közel 500 Holstein-friz és Magyartarka tehénnel rendelkező Tóth József hortobágyi gazda, feleségével, két lányával és unokájával 1990 óta működteti családi gazdálkodását, most mégis legelő nélkül maradt. A nemzeti parktól már kezdetektől bérelt 170 hektáros legelő területre pályázott, mint kiderült sikertelenül. Az első indoklás szerint a hiányzó lakcímkártya, a második indoklás szerint a vetélytársnál gyengébb pályázat miatt.
„A pályázaton olyan gazda nyert, akinek talán 10-15 bivalya van, és nem rendelkezik állattartási tapasztalattal. A döntés teljesen ellehetetleníti a rokonságon kívül hét főt alkalmazó családi gazdálkodó, mivel a legelő a gazdasághoz vezető úton is áthalad. Ráadásul a gazdaságnak két évig még törlesztenie kell a tanya fejlesztésére elnyert pályázatból fennmaradó részleteket” – meséli a hortobágyi gazda.
Ismeretség, nem a szakmaiság döntött
Hasonló tapasztalatokról számolt be a többi megkérdezett gazda is, akik szerint nem szakmai szempontok, hanem ismeretség alapján dönthettek a pályázatokon. Olyan személyek és társulások nyertek, akik csak papíron rendelkeznek helyi címmel, gyakorta romházakban, de több olyan cég is nyert, amit csak a pályázati kiírás után jegyeztek be.
A Hortobágyi Nemzeti Park által januárban közzétett listából kiderül, hogy a nyertesek között van a különösen rövid múltra visszatekintő, 2013. október elsején alakult és október 10-én bejegyzett Hortobágyi-Szikes Mező Kft., amely tíz évre két földterületet nyert el a helyi gazdák elől, összesen 511 hektár és 1955 aranykorona értékben 2 millió 450 ezer forint bérleti díjjal. Ráadásul a döntés, mint minden esetben, további tíz évre meghosszabbítható. Ugyanígy a pályázat tavaly szeptember 26-i kiírása után alakult és bejegyzett az ugyancsak nyertes TÓTH Mezőgazdasági Kft., a Halasközi Agrár Kft., az Iváni Puszta Mezőgazdasági Kft., a HEGYES MARHA Termelő és Kereskedelmi Kft. és a Szűrös Farm Kft. is.
De vannak helyi érdekeltségek is, amelyek látványosan sok földet nyertek. A gazdák a legtöbbször Kun Péter nevét említették, aki maga is 224 hektár földet nyert 477 aranykorona értékben. A Fidesz közeli gazdának, aki a Kunszövetségben igazgatósági tag – ahol eközben maga Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az elnök –, a Szoboszlói Színes cikke szerint döntő szerepe lehetett a hortobágyi nemzeti park földjeinek kipályáztatásában.
Megszokott módszerek, átláthatatlan pályázatok
A gazdák elmondása szerint a Hortobágyi Nemzeti Park földterülete a legmagasabb aranykorona értéket képviseli, a világon egyedül Kanadában van nagyobb értékű föld. Nem csak Tóth József története, de a hortobágyi nemzeti park földpályáztatási gyakorlata sem számít egyedinek. Ángyán József már számtalanszor nehezményezte, hogy a pályáztatási rendszerben túl magas a szubjektíven adható pontok aránya, illetve lesöpörték az asztalról az egykori földművelési államtitkárnak az átláthatóságot segítő azon a javaslatait is, hogy a pályázaton való részvételnek minimum három év helyben lakás legyen a feltétele, illetve a pályázatok legyenek nyilvánosak.
Horváth Szabolcs
Ángyán József – aki tavaly tiltakozásul a földtörvény ellen még a Fidesz frakciójából is kilépett – december 30-án tette közzé a földpályázatokat feldolgozó kutatásainak utolsó részét. Ebben azt írta, feltűnő, hogy a pályázatok egy részét a pályázatok beérkezése után visszavonták, nem hirdettek eredményt, sok földnek a megpályáztatását eltolták a választások utáni időszakra. Ángyán megjegyezte: az eddig bérbe adott területek közel egyharmadát, 243 hektárt mindössze 2 pályázó 5 nyertes pályázattal szerezte meg.
Útelzárás ide, útelzárás oda
Az elégedetlen állattartók szerint a földalapú uniós és hazai támogatások miatt nőtt meg a kereslet a földek iránt. Ezért pályáznak olyan „szerencselovagok”, akik semmilyen vagy csak minimális állattartási tapasztalattal rendelkeznek. Szerintük olyan pályáztatásra lett volna szükség, ami elsősorban a szakmai szempontokat veszi figyelembe, akár fel is méri a pályázók gazdaságát és tudását.
Nyertes helyi gazdák szerint mégis a szocialisták felelősek a hortobágyi botrányos helyzetért. És bár január 30-án Orbán Viktor felkérte a Kehit, hogy vizsgálja meg a nemzeti parkot érintő földbérleti pályázatok ügyét, az elégedett gazdák február 3-án „Elég volt a szocialisták hangulatkeltéséből a Hortobágyon!” mottóval demonstrációt szerveztek, hogy jogszerű földhöz jutásukat hangoztassák. Az útblokádot válasznak szánták az elégedetlen, vesztes gazdák Berettyóújfalunál szervezett korábbi útlezáró demonstrációjára.
