"Nem Magyarország vett fel világpiacokról hitelt, hanem Oroszországon keresztül kapjuk meg, és az orosz fél forrásköltsége, kamatszintje sokkal alacsonyabb, mint a magyar" – tette hozzá Varga Mihály egy paksi sajtótájékoztatón szerda este, megjegyezve, hogy így a teljes futamidőre vonatkozóan mintegy 600 milliárd forintot takarít meg a magyar költségvetés. "Összességében álláspontunk változatlan: a paksi atomerőmű bővítésére szükség van" – mondta Varga, aki azt is elmondta: a pénzügyi szerződést mind a magyar, mind az orosz kormány jóváhagyta, ennek parlamenti vitája van hátra, és "ahogy ígértük is, az Országgyűlés erről majd dönthet".

Kitért arra, hogy a beruházás 40 százalékos magyar beszállítói arányának teljesülését a magyar kormány folyamatosan figyelemmel fogja kísérni, közvetlen beavatkozási lehetősége lesz, ha a költségek "meghaladnak egy bizonyos szintet, vagy ha a magyar partnerek bevonása a 40 százalékosnál kisebb mértékű lenne".

A paksi Csengey Dénes Kulturális Központ színháztermében, a sajtótájékoztatót megelőző fórumon, mintegy százötven érdeklődő előtt a miniszter kérdésre kifejtette: a forint árfolyamának gyengülése külső okoknak, az amerikai befektetői jelenlét csökkenésének és az ukrán válságnak tudható be. A lengyel zloty a forinthoz hasonló mértékben gyengült az utóbbi hetekben – mondta. Előbb-utóbb a forint iránti bizalom vissza fog állni, a befektetők látják, hogy Magyarországon alacsony az infláció, gazdasági növekedés van és nő a foglalkoztatás – magyarázta.

"Nem politikai spekulációt sejtek a forint gyengülése mögött, persze ne zárjuk ki azt sem, hogy néhány központban, például Brüsszelben örülnének, ha a magyar kormány hátránnyal futna neki a választásnak" – jegyezte meg.

Varga Mihály egy a politikusok felelősségre vonását firtató kérdésre azt felelte, hogy az igazságszolgáltatás nem volt mindig a helyzet magaslatán, amiről nem sok szó esik. Sokszor születtek felmentő ítéletek, amelyek a társadalmi elvárással nem találkoznak, nemcsak visszaélések, az állami vagyon elherdálása ügyében, hanem köztörvényes ügyekben is.

A devizahitelekkel kapcsolatban megemlítette azt is, hogy a Kúria az egyoldalú szerződésmódosítás és az árfolyamrés kérdésében az Európai Bíróság állásfoglalására vár. "A célunk változatlan: a devizahitelek kivezetése a banki termékkörből" – tette hozzá.