Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
"Nem Magyarország vett fel világpiacokról hitelt, hanem Oroszországon keresztül kapjuk meg, és az orosz fél forrásköltsége, kamatszintje sokkal alacsonyabb, mint a magyar" – tette hozzá Varga Mihály egy paksi sajtótájékoztatón szerda este, megjegyezve, hogy így a teljes futamidőre vonatkozóan mintegy 600 milliárd forintot takarít meg a magyar költségvetés. "Összességében álláspontunk változatlan: a paksi atomerőmű bővítésére szükség van" – mondta Varga, aki azt is elmondta: a pénzügyi szerződést mind a magyar, mind az orosz kormány jóváhagyta, ennek parlamenti vitája van hátra, és "ahogy ígértük is, az Országgyűlés erről majd dönthet".
Kitért arra, hogy a beruházás 40 százalékos magyar beszállítói arányának teljesülését a magyar kormány folyamatosan figyelemmel fogja kísérni, közvetlen beavatkozási lehetősége lesz, ha a költségek "meghaladnak egy bizonyos szintet, vagy ha a magyar partnerek bevonása a 40 százalékosnál kisebb mértékű lenne".
A paksi Csengey Dénes Kulturális Központ színháztermében, a sajtótájékoztatót megelőző fórumon, mintegy százötven érdeklődő előtt a miniszter kérdésre kifejtette: a forint árfolyamának gyengülése külső okoknak, az amerikai befektetői jelenlét csökkenésének és az ukrán válságnak tudható be. A lengyel zloty a forinthoz hasonló mértékben gyengült az utóbbi hetekben – mondta. Előbb-utóbb a forint iránti bizalom vissza fog állni, a befektetők látják, hogy Magyarországon alacsony az infláció, gazdasági növekedés van és nő a foglalkoztatás – magyarázta.
"Nem politikai spekulációt sejtek a forint gyengülése mögött, persze ne zárjuk ki azt sem, hogy néhány központban, például Brüsszelben örülnének, ha a magyar kormány hátránnyal futna neki a választásnak" – jegyezte meg.
Varga Mihály egy a politikusok felelősségre vonását firtató kérdésre azt felelte, hogy az igazságszolgáltatás nem volt mindig a helyzet magaslatán, amiről nem sok szó esik. Sokszor születtek felmentő ítéletek, amelyek a társadalmi elvárással nem találkoznak, nemcsak visszaélések, az állami vagyon elherdálása ügyében, hanem köztörvényes ügyekben is.
A devizahitelekkel kapcsolatban megemlítette azt is, hogy a Kúria az egyoldalú szerződésmódosítás és az árfolyamrés kérdésében az Európai Bíróság állásfoglalására vár. "A célunk változatlan: a devizahitelek kivezetése a banki termékkörből" – tette hozzá.
