Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Csúcsra jár a törvénygyár: a reklámadó-módosítás és a devizahiteles mentőcsomag mellett a bankok szanálását szabályozó törvényt is elfogadta pénteken a parlament, 152 igen szavazattal, 30 ellenszavazat és 6 tartózkodás mellett. A törvény azt írja elő, hogyan kell kivezetni a piacról, vagy újraélesztve visszavezetni egy összeomlott pénzügyi szervezetet.
Matolcsy új fegyvere lesz
Ha előáll egy banki csődhelyzet, a folyamat levezénylője a Matolcsy György vezetése alatt álló, tavaly a pénzügyi felügyelet beolvasztásával szuperhatósággá dagasztott Magyar Nemzeti Bank (MNB) lesz, és szinte bármit megtehet majd egy bedőlt hazai székhelyű banknál.
Stiller Ákos
Például elveheti és gyakorolhatja egy bajba kerülő bank tulajdonosainak összes a jogát és hatáskörét, illetve kirúghatja a vezetőket. A javaslat kimondja, hogy a veszteségekért első helyen a tulajdonosok viselik a felelősséget, majd a hitelezők, a szanálás alatt álló intézmény vezetőnek megbizatását pedig vissza kell vonni, majd fel kell tárni a fizetésképtelenség okait.
Az unió kérte
A törvény azért született, mert a kormánynak át kell ültetnie a magyar jogrendszerbe az európai bankunióval kapcsolatos EU-s rendelkezéseket. Az uniós direktívát azért alakították ki az elmúlt években Brüsszelben, hogy az EU és a tagállamok elkerüljék azokat a káros hatásokat, amelyek válság esetén egy-egy jelentős pénzügyi szervezet összeomlásából következhetnek.
Lesz szanálási alap is
A pénzügyi szektornak fel kell majd tölteniük egy szanálási alapot. Az alap már hétfőn létrejön, és nagyjából 82 milliárd forintos többletterhet jelent majd a szektornak, de a költség 10 évre széthúzódik, ennyi idő alatt kell ugyanis feltölteni. A szanálás költségeit az alap finanszírozza majd. Az alapnak automatikusan tagja lesz minden bank és befektetési vállalat. A tagok csatlakozási díjat, rendszeres éves díjat fizetnek, de rendkívüli befizetésre is kötelezhetők lesznek. A csatlakozási díj a jegyzett tőke 0,05 százaléka, míg a rendszeres éves díjnak csak a számítási elveit tartalmazza a törvény.
Védik a közpénzt
A törvény külön szól a szanálási célokról. Ezek között első az állami forrás felhasználásának minimalizálása, a bankok legfontosabb funkcióinak a fenntartása, valamint a betétesek védelme.
A javaslat kíméli az adófizetők pénztárcáját, és világossá téve a piaci szereplőknek, hogy az állam a jövőben legfeljebb a legvégső esetben menti meg a bankokat.
