szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az állam a jövőben csak a legvégső esetben menthet bankot, és a veszteségeket mindenekelőtt a bedőlt pénzügyi szervezet tulajdonosainak kell állnia. Mindenütt ez lesz a főszabály az unióban, az erről szóló törvényjavaslatot múlt héten nyújtotta be a kormány. A szuperhatósággá dagasztott Magyar Nemzeti Bank szinte bármit megtehetne egy bedőlt banknál.

Nagy változás jön a bankokat és a befektetési vállalkozásokat érintő szabályozásban. Varga Mihály múlt héten benyújtott egy törvényjavaslatot, amely azt szabályozná, hogyan kell megmenteni vagy súlyosabb piaci következmények (például tovagyűrűző negatív hatások) nélkül megszüntetni egy pénzügyi szervezetet Magyarországon, ha csődközelbe kerül. A javaslat lényege, hogy mindezt lehetőleg közpénz felhasználása nélkül tehetné meg az illetékes hatóság.   

A javaslat kíméli az adófizetők pénztárcáját, emellett javíthatja a bankrendszerbe vetett bizalmat is, világossá téve a piaci szereplőknek, hogy az állam a jövőben legfeljebb a legvégső esetben menti meg a bankokat. Azaz: csak akkor, ha minden piaci hozzájárulás elégtelennek bizonyul. A pénzügyi szektornak nagyjából 50 milliárd forintos többletterhet jelentenek az új szabályok, de ez a költség több évre széthúzódik. A törvény a kihirdetést követő három napon belül lép hatályba, egyes rendelkezések pedig két hónapon belül.

Uniós rendelkezések átültetése

A javaslat azért született, mert a kormánynak át kell ültetnie a magyar jogrendszerbe az európai bankunióval kapcsolatos EU-s rendelkezéseket. Az uniós direktívát azért alakították ki az elmúlt években Brüsszelben, hogy az EU és a tagállamok elkerüljék azokat a káros hatásokat, amelyek válság esetén egy-egy jelentős pénzügyi szervezet összeomlásából következhetnek.

Az európai bankunió

Az Európai Parlament idén április 15-én fogadta el azt a három jogszabályt, amellyel létrehozzák az európai bankuniót. A cél az, hogy a bankok közpénzekből történő megmentése ezentúl ne legyen főszabály. Az egyik jogszabály egy irányelv a bankok szanálásának és helyreállításának kereteiről. Az irányelv értelmében 2015. január 1-től minden tagállamnak gondoskodnia kell egy, a bankok befizetéseiből finanszírozott szanálási alap létrehozásáról. Az új szabályok megerősítették azt is, hogy a kisbetétesek megtakarításait 100 ezer euróig mindenhol garantálják, ha egy bank csődbe megy. A harmadik elem, az egységes bankszanálási mechanizmusról szóló rendelet, amellyel teljessé válik a bankunió. Ez egy egységes európai mechanizmust hoz létre az egységes felügyelet alá tartozó és határokon átnyúló tevékenységet folytató körülbelül 250 bank rendezett felszámolására, beleértve egy 8 éves átmeneti időszakot követően egy, a szanálás költségeit részben finanszírozni hivatott egységes bankszanálási alap létrehozását.

A 2008-as válság tapasztalata ugyanis az volt, hogy néhány nagy pénzügyi szervezet bedőlése jelentős mértékben veszélyezteti a pénzügyi stabilitást, megfertőzi az egész pénzügyi rendszert, és ha az államok bankmentésre kényszerülnek, rengeteg közpénzt emészt fel az akció. Közismert például a belga Dexia bank esete, amit 2011-ben Belgiumnak, Franciaországnak és Luxemburgnak közösen kellett megmenteni, és nagyjából 19 milliárd eurót költöttek rá, ami az érintett országok államadósságát növelte.

A Magyar Nemzeti Bank székháza
©

Az átültetett uniós irányelvben megfogalmazottak szerint 2015. január 1-jétől minden tagállamnak életbe kell léptetnie a nemzeti szanálási keretrendszerét, így ezek a rendszerek európai szinten fő vonalaikban egységesek lesznek. A javaslatot még az Európai Központi Bank is véleményezni fogja. A hazai társadalmi egyeztetés már megvolt, részt vett benne a Magyar Bankszövetség, a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség és a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete.

Nagy hatalma lesz Matolcsynak

Az uniós szabályokat két részletben ültetik át a magyar jogrendszerbe. Az egyiket már beépítették a törvényekbe, és a lényege az, hogy a pénzügyi szervezeteknek a jövőben szigorúbb szabályoknak kell megfelelniük. A másik a múlt héten benyújtott törvényjavaslat a csődközelbe került pénzügyi szervezetek szanálásáról. A szanálás a felszámolás alternatívája, amely lehetővé teszi a fizetésképtelenségbe jutott intézmények újjászervezését, illetve azt, hogy csak részben számolják fel őket.

A bankszanálási hatóság jogosítványait a Matolcsy György vezetése alatt álló Magyar Nemzeti Bank (MNB) kapja meg. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének beolvasztásával tavaly szuperhatósággá dagasztott jegybank rendkívül erős jogosítványokkal fog rendelkezni a bankokkal szemben. Például elveheti és gyakorolhatja egy bajba kerülő bank tulajdonosainak összes a jogát és hatáskörét, illetve kirúghatja a vezetőket. A javaslat kimondja, hogy a veszteségekért első helyen a tulajdonosok viselik a felelősséget, majd a hitelezők, a szanálás alatt álló intézmény vezetőnek megbizatását pedig vissza kell vonni, majd fel kell tárni a fizetésképtelenség okait.

Bankszanálási alap

A törvényjavaslat az európai szabályoknak megfelelően rendelkezik arról, hogy létre kell hozni egy bankszanálási alapot is, amit a pénzügyi szektor fog feltölteni, és minden intézménynek kötelező lesz csatlakoznia. Ez fogja biztosítani a szanálás finanszírozását, kölcsönnel vagy garanciavállalással. Ha az alap nem lenne elég, hitelt is felvehet, vagy az állam is beszállhat a bankmentésbe finanszírozóként, de az államnak tíz év alatt vissza kell kapnia a pénzt. A pénzügyi szektornak 50 milliárd forintba is belekerülhet a szanálási alap létrehozása banki számítások szerint.

Emellett az MNB módosíttathatja az intézmény szerződéseit, korlátozhat vagy beszüntethet tevékenységeket, és leszalámizhatja a szervezetet, vagyis eladhatja egyes részeit, üzletágait. A bank részeinek eladása mellett, további válságkezelési eszközként létrehozhatnak egy állami többségi befolyással létrehozott hídbankot is, amely ideiglenesen átveheti a csődközelbe került pénzügyi szervezet eszközeit, hogy fenntartsa a bedőlt bank kritikus funkcióit.  

Mi lesz a takarékokkal?

Egy bajba került pénzügyi szervezet szanálása közben az MNB fogja felkérni azokat a társaságokat, szervezeteket, amelyek átvehetik a vagyonelemeit. Ennek objektív szempontok alapján kell történnie, de az eredményesség érdekében az MNB eltérhet a kritériumoktól a törvényjavaslat szerint. Ha egy takarékszövetkezetet kell szanálnia, akkor a törvényjavaslat alapján a vagyonelemeit egy másik takarék veheti át, vagyis a bedőlt takarékot beolvaszthatják egy másik takarékba.

Emellett létrehozhatnak, egy szintén állami többségi befolyás alatt álló rossz bankot is, vagyis olyan vagyonkezelő társaságot, amely átvenné a megbillent bank nem életképes részét, értékvesztett eszközeit. Ezektől a szanálási vagyonkezelő minél jobb áron igyekszik megszabadulni.

További fontos eleme a törvényjavaslatnak, hogy a veszteségeket részvényesekre és a nem biztosított hitelezőkre háríthatják, így érvényesülhet az az alapelv, hogy nem az adófizetőkre hárul a bankmentés terhe, hanem a bank tulajdonosaira, hitelezőire. Az MNB egy ilyen válsághelyzetben gyakorlatilag lenullázhatja a tulajdonosok részesedését, ugyanis a részvényesek hozzájárulása nélkül átruházhatja a részvényeiket más vásárlókra. Ezen kívül a tulajdonosoknak, vagy a szanálás alatt álló intézménynek a szanálás költségeit is ki kell fizetnie az MNB-nek, illetve az MNB ezen a címen kiveheti a részét a vagyonelemek eladása után. A betétbiztosítási alap által garantált betéteket viszont nem érinthetik a válságkezelő intézkedések.

Az MNB minden jelentős hitelintézet és befektetési vállalkozás szanálhatóságát vizsgálni fogja, és szanálási tervet készít rájuk, amit évente felülvizsgál, de a tervek nem lesznek nyilvánosak. Szanálni akkor fog az MNB, ha három feltétel teljesül. Az egyik, hogy a bank fizetésképtelenné vált, vagy várhatóan azzá válik, a másik, hogy a fizetésképtelenség másképpen nem akadályozható meg, a harmadik, hogy a szanálás közérdek.

A törvényjavaslat a kormánynak is megadja a jogosítványt arra, hogy válsághelyzetben átvegye egy pénzintézet irányítási jogát a tulajdonosoktól, és a beleegyezésük nélkül kényszerített tőkeemeléssel vagy akár államosítással szanálja a szervezetet. Erre azonban csak a legvégső esetben kerülhetne sor, amikor az MNB eszközei már nem elegendőek. A tulajdonosokat és a hitelezőket azzal védenék, hogy nem kerülhetnek rosszabb helyzetbe, mint amibe a felszámolás következtében kerültek volna.

Matolcsy György egy korábbi sajtótájékoztatóján
©

A külföldiek más ligában lesznek?

A külföldi tulajdonú magyarországi bankok felett azonban a törvényjavaslat alapján úgy tűnik, nem lesz annyi hatalma az MNB-nek, mint a hazai székhelyű bankok felett (az utóbbi csoportba tartozik az OTP, az FHB, a Takarékbank és a takarékszövetkezetek). Az elv ugyanis az, hogy ha például egy bankcsoportot vagy valamely leányát kell szanálni, akkor a csoportszinten érintett szanálási hatóságoknak szanálási kollégiumot kell létrehoznia, és ez dönt az intézkedésekről.

Így a külföldi tulajdonú magyarországi bankok esetében – ha fizetésképtelenné válnának – európai szanálási kollégium alakul, melynek tagja lenne az MNB, az Európai Központi Bank (EKB), a bankcsoport minden országában érintett szanálási hatóság, felügyelet és a székhelye szerint illetékes minisztérium, valamint betétbiztosítási intézmény. Emellett tanácsadóként az Európai Bankhatóság is részt vehet majd a tanácskozásokon. Az MNB csak akkor lesz a vezetője a szanálási kollégiumnak, ha ő lesz a csoportszintű szanálási hatóság, vagyis a hazai székhelyű bankok esetében.

Viszont a javaslat kitér arra is, hogy EU-n kívüli székhelyű pénzügyi szervezetek leányaival, fióktelepeivel szemben az MNB indíthat szanálási eljárást.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!

 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!