Fülöp Máté

Kegyelemdöféssel ér fel az elmaradott északi megyék falvainak a kormány területalapú támogatásokat érintő döntése Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára szerint – írja keddi cikkében a Magyar Nemzet.

Szinte csak ők foglalkoztatnak legálisan

A főtitkár a lapnak elmondta: ezeken a területeken az átlagnál rosszabb földeken kénytelenek gazdálkodni a termelők. Nagy részük jelentős állatállományt tart fenn, és csak a növény- és állattenyésztés együttes biztosításával képesek szolid jövedelem mellett működtetni gazdaságukat. Kiemelte, ezekben a falvakban szinte kizárólag ők az egyedüli legális foglalkoztatók, ezek a vállalkozások adják a működési területükön lévő falvak adóbevételének nem ritkán száz százalékát.

A lap emlékeztet arra: a kormány úgy döntött, hogy jövő év januárjától az 1200 hektár feletti területen működő gazdaságoknak nem jár területalapú támogatás. Ez hektáronkénti körülbelül 70 ezer forintos megvonást jelent az ennél nagyobb területeken gazdálkodóknak. Az 525 érintett gazdaság 100-110 ezer ember tulajdonában van. Ebből az következik, hogy ezen agrárcégek alig 5-8 százaléka valódi nagy gazdaság, többségük több tulajdonos kezében van.

A pénzmegvonás Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében különösen súlyos problémákat okozhat – mutatott rá a MOSZ főtitkára. Miután a földek bérleti szerződése tíz-húsz évre szól, előreláthatóan a dolgozóktól kell megválniuk. Ez a fenntartott állatállomány csökkentésével is járhat. Mindez jelentős foglalkoztatási gondokat okozhat azokban a régiókban, ahol egyébként is nagyon sok az álláskereső – tette hozzá.

Kettős csapás

Horváth Gábor szerint érthetetlen, hogy a kormány miért nem vizsgálta meg döntése hátrányos helyzetű régiókra gyakorolt hatását. Északon sokkal rosszabb minőségűek a földek, ezért csak nagyobb birtokokkal lehet elérni ugyanakkora termésmennyiséget – jegyezte meg. Szerinte súlyos szakmai felelőtlenség, hogy sem a földforgalmi törvényben, sem a támogatás elvonásánál nem vették figyelembe a különböző minőségű földek eltartóképességét.

A rossz helyzetű térségekben kettős csapásként élik meg az intézkedést, mert az év közepétől az agrár-környezetgazdálkodási támogatásokra sem számíthat a gyengébb földeken működő cégek többsége.