Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Mintegy két és fél milliárd forintos adócsalási ügyben hozott első fokon ítéletet pénteken a Szegedi Törvényszék, az informatikai cikkekkel kereskedő cégeket ténylegesen irányító vádlottakat öt és fél, illetve négy év börtönbüntetéssel sújtotta a bíróság. Az ítélet nem jogerős. A törvényszék folytatólagosan, társtettesként adóbevételt különösen nagy mértéket meghaladó mértékben csökkentő adócsalás bűntettében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek a vádlottakat.
A bíróság az első rendű vádlottra 8 millió forint pénzmellékbüntetést is kiszabott. A bíróság döntése alapján a vádlottak legkorábban büntetésük háromnegyedének letöltése után helyezhetők feltételesen szabadlábra.
Az ítélet szerint a vádlottak 2006-ban szerbiai állampolgárokat vettek rá arra, hogy ellenszolgáltatás fejében alapítsanak két gazdasági társaságot. A vádlottak által irányított kft.-k 2007 és 2009 között több milliárd forint értékben vásároltak árut – főként számítástechnikai berendezéseket, alkatrészeket – az első rendű vádlott által vezetett szlovákiai cégtől. Az így beszerzett termékeket Magyarországon értékesítették.
A vádlottak által irányított cégek a szlovákiai társaságtól Magyarországon beszerzett áruk után nettó értékű számlákat fogadtak be, amelyek után áfát számítottak fel és a termékeket úgy értékesítették tovább, mintha azok után maguk is megfizették volna az adót, de ez nem történt meg. Ennek ellenére a vádlottak által irányított cégek az adóbevallásaikban visszaigényelték a rájuk át nem hárított áfa összegét.
A vádlottak valótlan bevallásaikkal az adóhatóságot megtévesztették, ezáltal hozzávetőlegesen 2,5 milliárd forint összegű kárt okoztak a magyar költségvetésnek.
A korábban hosszabb ideig előzetes letartóztatásban, jelenleg azonban szabadlábon lévő – magukat ártatlannak valló – vádlottak nem jelentek meg a tárgyaláson, de a döntés ellen védőik fellebbezést jelentettek be, az ügyész három nap gondolkodási időt kért, így az ítélet nem jogerős.
