Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A Magyarországon forgalmazott napelemek túlnyomó része importból származik, így a termékdíj kivetésének nincs jelentős munkaerő-piaci hatása – közölte V. Németh Zsolt. Az FM államtitkára hozzátette, a környezetvédelmi termékdíjat az első belföldi forgalmazónak kell megfizetni.
A kormányportálon szerda délután megjelent nyilatkozatban az államtitkár felidézte, két hónappal korábban fogadta el a parlament a környezetvédelmi termékdíjat, az akkori vita során az ellenzék elmulasztotta előadni ellenérveit. Konstruktív vitára lehetőség van, de ennek a helye a magyar parlament – mondta.
V. Németh Zsolt elmondta, a kormány álláspontja szerint egy terméknek nemcsak a használata során kell környezetbarátnak lennie, hanem a gyártáskor is és hulladékká válását követően is. A napelemek gyártásakor egy, a szén-dioxidnál 17 ezerszer károsabb vegyületet, nitrogén-trifluoridot is használhatnak, amely 550 évig a légkörben marad – jegyezte meg.
V. Németh Zsolt szerint a napelem hasznos, de hulladékká válik, együtt az elektronikai hulladékokkal, amikkel egy kategóriába sorolta az Európai Unió. Hozzátette, ezért veszélyes hulladékként gondoskodni kell az összegyűjtéséről, hasznosításáról és újrafeldolgozásáról, amire a környezetvédelmi termékdíj szolgáltatja a fedezetet.
Áder János államfő a napelemeket terhelő tervezett közteherrel kapcsolatban szerdán levelet írt a frakcióvezetőknek, amiben közölte, hibázott a kormány, a parlament, az ellenzéki pártok, az ombudsman és ő maga is a napelemadóval kapcsolatban.
Az államfő szerint hibázott a kormány, mert nem kellő körültekintéssel járt el az uniós kötelezettséget jelentő környezetvédelmi termékdíj mértékének megállapításánál, hibázott az Országgyűlés, mert olyan törvényt fogadott el, amely nem volt tekintettel a várható hatásokra, hibáztak az ellenzéki pártok, mert ezt a kérdést nem tették szóvá a parlamenti viták során.
De szerinte hibázott a környezetvédelemért felelős ombudsman is, mert nem jelezte időben a korrekció szükségességét és hibázott ő maga is, mert nem figyelt fel "erre a 'salátatörvény'-be rejtett környezetvédelmi képtelenségre". Áder azt írta, a közös hibát közösen kell helyrehozni.
