Az első pódiumbeszélgetésnek Barcza György, a Századvég vezető elemzője is részese lett volna, ő azonban hétfő délután – mint az Horn Gábornak, a Republikon elnökének megnyitójában elhangzott – az Államadósság-kezelő Központ élére történt pénteki kinevezésére hivatkozva SMS-ben lemondta a részvételt. „Nem nagyon értem. Magam is vezettem hivatalt, de ettől még nem éreztem úgy, hogy nem mehetek el egy beszélgetésre” – kommentálta a lemondást a volt SZDSZ-es államtitkár.

2014-ben csúcsra járatták a gazdaságot, plusz számos szerencsés tényező is a kormány kezére játszott – közölte Csillag István, az Óbudai Egyetem docense. Alacsony volt az infláció és a költségvetési hiány, a reálbérek pedig gyorsabban nőttek, mint korábban. A volt SZDSZ-es gazdasági és közlekedési miniszter szerint „ha csak 2014 alapján készülne látlelet, nagyon kedvező lenne az eredmény, de az elmúlt tíz év tendenciája a hanyatlás”. A termelékenység is és a termelők száma is csökken – figyelmeztetett a szakember.

„Jog- és tulajdonbizonytalanság, bunkóság, bezárkózás, autoriter rendszer, ahol nem a törvény ereje, hanem az erő törvénye érvényesül. A kormány monopóliumokat – például a dohánymonopóliumot – épít ki. Megy a kiszorítás, a haveroknak való átjátszás” – jellemezte Csillag röviden az unorthodoxiát.

Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője számos, az EU-tagállamok különböző 2003-as, 2008-as és 2013-as mutatóit elemezte, és arra a következtetésre jutott, hogy az oktatásba kellene nagyon komolyan befektetni. Míg Lengyelország nagyon tudatosan fejleszti az oktatását, addig Magyarországon tüneti kezelés zajlik. „Magyarország sokkal szerencsésebb helyzetben van, mint Koszovó” – mondta, élénk derültséget kiváltva ezzel.

Mellár Tamás sem halmozta el dicsérettel a Nemzeti Együttműködés Rendszerét. „2010-re a társadalom jelentős része számára világos lett, hogy a rendszerváltás rosszul ment végbe. A Fidesz viszont rossz válaszokat adott a felmerült kérdésekre – de azért a kérdések jogosak” – hangsúlyozta a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára, aki szerint a kormányzat részéről hiba államkapitalizmust építeni. Mellár bírálta a külföldi tőke kiebrudalását és a keleti nyitást is. „Az elmúl négy év eltévelyedés volt, az előtte lévő nyolc úgyszintén, ha nem is annyira.

„Ha Dánia és Svédország lakosságát kicserélnék Magyarországéval, akkor húsz év múlva Magyarország virágozna, Svédország és Dánia pedig le lenne rohadva” – jellemezte Mellár a magyar társadalmat. „A politika pedig ilyen hülyeségekkel áll elő, mint a rezsicsökkenés” – tette hozzá. Finnországot és a Török által is példaként hozott Lengyelországot említette. „Mindkét ország nagyon mélyről indult, de mindkettő sikeres modernizációt hajtott végre” – mondta.

Csillag szerint jó, ha a NER ellenfeleinek nincsenek túl nagy várakozásai Angela Merkel német kancellár február 2-i budapesti látogatásával kapcsolatban. „Ha a jó tündér február 2-án kisöpri a politikai szerkezetet, akkor mi lesz? Gazdasági értelemben romok. […] Hitler sem tudott fönnmaradni, itt sem lesz ilyen” – mondta.

„A reformok elmaradása még Szlovéniában is jelentős zavarokat okoz. Nincs magyar út, csak nemzetközi út van: tanulni, megtakarítani, intenzíven dolgozni, nem bezárkózni, vasárnap nem bezárva tartani” – folytatta.

A volt miniszter szerint arra nincs reális esély, hogy Merkel mintegy menessze Orbán Viktort, de „a Magyarországot és a magyar kormányt körbevevő közeg milyenségét világosan tudja érzékeltetni”. „Magunk helyett soha nem tudják mások megoldani a mi problémánkat, de ami Európának probléma Orbánból, arra vonatkozóan nagyon világosan fog üzenetet kapni” - tette hozzá.

Nyolc rövid, a mai kormányzati pénzügypolitikára vonatkozó állítással kezdte a délutáni pódiumbeszélgetést Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom elnöke. Egyebek közt azt mondta: az óriási államháztartás jól tükrözi az állam piacellenességét és paternalizmusát, egyúttal gátolja a növekedést. Úgy fogalmazott: a személyijövedelem-adó „nem söralátét-, hanem svájcisajt-méretű, és áttekinthetetlen”. Azért is bírálta a kormányt, mert szerinte „a szociálpolitika összekeveredik az adórendszerrel”. Közölte: az államadósság nem csökken, de nem is csökkenhet, mert nincs beruházás.

A magyar gazdaság egyik rákfenéje, hogy az államháztartás kiadásai nagyon magasak, az állami kiadások különösen fölszöktek – kezdte előadását Palócz Éva. A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatója azt is súlyos problémának látja, hogy a bevételek egy jelentős része a különadókból származik, továbbá, hogy az állami szervek saját magukra egyre nagyobb arányban költenek. Hangsúlyozta: az elmúlt években a költségvetések több mint négy százaléka ment kamatkiadásokra. „Ez irdatlan magas, az Európai Unióban csak Görögországban magasabb ez az arány” – így Palócz, aki ezt a magyar pénzpiac iránti bizalmatlansággal magyarázta.

Vértes András sem fukarkodott a gazdaságpolitika gyalulásával. A GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke egyebek mellett közölte: a bankállamosításokat semmi mással nem lehet magyarázni, mint azzal, hogy a kormányzat új szereplőket akar helyzetbe hozni. Ugyanez érvényes a dohányipari különadóra, „ami két magyar cégre van optimalizálva”. Hozzátette: abszolút hibás az adózási modell, továbbá jogbizonytalanság és gazdasági előreláthatatlanság jellemzi az országot. „Mindez a befektetések ellen hat” – mondta.

„A világ elmúlt tizenhárom államcsődjéből tizenkettőbe a kormány is belebukott. Erre előre fölhívták a magyar kormány figyelmét is” – hangsúlyozta Duronelly Péter, az Aegon Befektetési Alapkezelő Zrt. senior portfóliómenedzsere, aki egyáltalán nem volt elájulva a kormány által előszeretettel sikerként leírt nullaszázalékos inflációtól: „Magyarországon lényegében nincs infláció, de Cseh- és Lengyelország is hasonló problémával küszködik” – mondta.