Megtartották az első tárgyalást az Európai Unió Bíróságán a magyar cafeteria-rendszerrel kapcsolatban indított kötelezettségszegési ügyben, és a jelek szerint a kormány nem adta be a derekát, ugyanis szeptember 10-én következik a főtanácsnoki indítvány ismertetése (amit sok esetben el szokott fogadni a bíróság). A per a jelenlegi cafeteria-rendszer végét jelentheti, esélyes ugyanis, hogy a magyar kormány elbukja.

Az Európai Unió az Erzsébet-utalványok és a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP) miatt indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben. A vizsgálatból nyilvános vita, majd per lett, amit a bizottság április 10-én indított az Európai Unió Bírósága előtt.

Az ügy előzménye, hogy a magyar állam kiebrudalta az étkezésijegy-piacról a cégeket. 2011 novemberében egy zárószavazás előtti javaslatként az adótörvényekbe szuszakolták az Erzsébet-utalvány 2012-es bevezetését. Alig egy év elteltével az adótörvények változása után az állami étkezésijegy-kibocsátó gyakorlatilag monopolhelyzetbe került. Hasonló folyamatok zajlottak le a SZÉP-kártyával is.

Fazekas István

2011. december 31-ig a vállalkozások aránylag széles körének lehetősége volt arra, hogy béren kívüli juttatás nyújtására alkalmas elektronikus vagy papíralapú eszközöket bocsássanak ki. 2012. január 1-jétől azonban a fogyasztásra kész étel vásárlása csak Erzsébet-utalvány, míg vendéglátó-ipari szolgáltatás igénybevétele csak SZÉP kártya felhasználása esetén minősül béren kívüli juttatásnak. Erzsébet-utalványt csak a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány, SZÉP kártyát pedig az erősen korlátozó szabályozási feltételek miatt ténylegesen csak három bankcsoport (OTP, MKB és K&H) bocsáthat ki.

A bizottság szerint az Erzsébet-utalvány kibocsátásának monopóliuma indokolatlanul korlátozza az EU belső piacán a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát.

Emellett úgy véli, hogy a SZÉP kártya kibocsátásának feltételei is korlátozzák ezeket az alapszabadságokat. A brüsszeli szerv szerint a feltételek – például a legalább 100 000 darab saját kibocsátású készpénz-helyettesítő fizetési eszköz megléte; a minden 35 000 főnél több lakosú magyarországi településen való fizikai jelenlét; a legalább két éves magyarországi tapasztalat a béren kívüli juttatások igénybevételére szolgáló elektronikus utalványok kibocsátásában; az utolsó üzleti évben legalább 25 000 ilyen utalvány kibocsátása – csak olyan vállalkozások által teljesíthetőek, amelyek korábban már jelen voltak a magyar piacon.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!