Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Ötvenmilliárd forintot kereshettek egy év alatt a közvetítőcégek a letelepedési államkötvényeken – írja a Magyar Nemzet.
Ez az a hét közvetítőcég, amelyeket a törvény szerint csak a Rogán Antal vezette gazdasági bizottság jelölhetett ki, és a társaságok a terveikről, illetve egyéb információkról is Rogán bizottságát tájékoztatják, nem az állampapírok kibocsátásáért felelős Államadósság-kezelő Központot.
A cégek azokat a legalább 250 ezer, májustól 300 ezer euró névértékű, speciális államkötvényt árulják, amelyek vásárlóiknak magyar letelepedési engedélyt biztosítanak, és ennek birtokában szabadon mozoghatnak a schengeni övezetben. Tavaly 172 milliárd forint névértékű magyar állampapírt értékesítettek, 2213 kötvényt (a legfrissebb adat szerint május végéig már összesen 2528 külföldi vett letelepedési kötvényt).
MTI / Kovács Tamás
Ebből csupán 152,8 milliárd forint folyt be az államkasszába, és 19,2 milliárd forintot hagyott ott az állam a közvetítővállalkozásoknál. A letelepedési kötvények után járó hozamot a közvetítővállalkozások fölözik le, amelyek – egy kivételével – offshore cégek. Magyarán nem tudjuk, hogy kik a valódi tulajdonosaik.
A vállalkozások olcsóbban jutnak a kötvényhez, de – a papír diszkont jellege miatt – drágábban adják azt tovább, ráadásul még 45 ezer euró, 14 millió forintnyi közvetítői díjat is kérnek az ügyfelektől. Emiatt a 19,2 milliárd forintos hasznon túl tavaly további közel 31 milliárd forintos bevételt jelenthetett a kötvényekkel való kereskedés ezeknek a cégeknek a Magyar Nemzet szerint.
Az állam valójában úgy ad el 172 milliárd forint névértékű államkötvényt, hogy cserébe nagyjából az összeg harmadát odaadja a rejtélyes közvetítőcégeknek, amelyek így 29 százalékos haszonkulccsal dolgoznak (a globális szereplők 0,2–0,3 százalékos haszonkulcsért szoktak dolgozni).
