Nemrég olasz sajtóforrásokból a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) arról értesült, hogy az egyik legnagyobb olasz borászat, amely több hazai borimportőr beszállítója is, a Cantine Brusa borászat készleteit az olasz hatóságok zárolták és jövedéki törvénysértés miatt eljárást indítottak ellene. A vizsgálatok jelenleg is folynak. Végre hivatalos papír is van arról, hogy léteznek olasz borhamisítók – írja a Borháló blogjának egyik szerzője. Megtaláltak egyet, de attól tartunk, nagyon sok van – mondta feldúltan a csongrádi hegyközség elnöke, Ungerbauer György a blog szerint. Csongrádi borászok már évek óta mondták ezt, de eddig nem sok hatással – írja az Agroinform.hu. Nekik, ha rentábilisak szeretnének lenni, literenként minimum 400 forintért kellene adni a nedűt, ezzel szemben Itáliából literenként 70 forintért hozzák be.

A gyanú szerint az olaszok cukrozott, hamisított bort forgalmaztak. A borászat több magyar importőr beszállítója, ezért a HNT felkérte az illetékes hatóságokat, hogy a már forgalomba hozott, vagy a tárolt tételeket ellenőrizzék, illetve vonják vissza a már kiszállított borokat. A HNT felhívja tagjai figyelmét is, hogy amennyiben olasz eredetű, különösen az érintett cégtől származó termékekkel rendelkeznek, úgy saját érdekeik védelmében, ezeket a készleteket zárolják, a már kiszállítottakat vonják vissza a polcokról és vegyék fel a magyar hatóságokkal a kapcsolatot.

A szervezet azonnal jelezte az olasz importborokkal kapcsolatos aggályait a Földművelésügyi Minisztérium és a NÉBIH felé. A HNT felkérte az illetékes hatóságokat, hogy a betárolt, vagy már forgalomba került tételek esetében egyaránt kiemelten ellenőrizzék az olasz eredetű borokat, és az azt tartalmazó tételeket, a magyar fogyasztók, a borászok és a kereskedők érdekében. A földművelésügyi miniszter el is rendelte 50 ezer hektoliter olasz bor zárolását, miután három, Magyarországra is szállító exportőrről is kiderült, hogy érintettek az Olaszországban felderített jövedéki visszaélésekben.

Eközben olyan hírek érkeznek például Szekszárdról, hogy kevés a szőlő, illetve a bor. Az ok, hogy nagyon kevés a szőlő a szekszárdi borvidéken. A hegyközséghez tartozó termelők tavaly összesen 47 ezer 500 mázsa szőlő feldolgozását jelentették be, melyből 40 ezer hektoliter bort lehet készíteni. Pár évtizeddel ezelőtt az azóta már megszűnt Aliscavin például egyedül 80 ezer mázsa szőlőt dolgozott fel. A lap szerint a borvidéken sok az elhanyagolt kisebb terület, a kistermelők egy része parlagon hagyta a szőlőjét. Régen sok 20-25 hektós termelő volt, ám mivel nem tudták eladni hivatalosan se a szőlőt, se a bort, így abbahagyták a terület művelését.

Módos Ernő, a szekszárdi Ferger-Módos pincészet egyik vezetője a teol.hu-nak elmondta, ők is hoztak be tavaly korrekt, jó minőségű olasz bort. A pincészetek, borforgalmazók egy szűk rétege ugyanakkor olasz bort is "kever" a sajátja mellé, hogy a piacon tudjon maradni. Az import bor felhasználása persze nem tilos, de a palack címkéjén ezt jelezni kell. Azt nem írhatja rá a pincészet, hogy minőségi szekszárdi bort forgalmaz, hanem azt, hogy a származási helye az EU, és asztali bor minőségű – mondta Schmidt Győző, a HNT elnökségi tagja, a bonyhádi Danubiána Kft. igazgatója.