Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Nem kizárt, hogy csúsztat a kormány – vagy legalábbis nem bontja ki az igazság minden részletét –, amikor a beszántásra ítélt kormányzati háttérintézmények munkájukat elvesztő dolgozói számára a “reguláris” végkielégítést akár 3-4-szer is meghaladó pénzekkel tömné be a száját. Arról ugyanis nem esik szó a nagy jófejkedésben, hogy ezekre a pénzekre elképzelhető, hogy alkalmazni kell a végkielégítések különadóját.
A 2010-ben bevezetett 98 százalékos elvonás mértékét bő két éve ugyan 75 százalékra mérsékelték, az “akár 10 milliós végkielégítésekkel” induló mellébeszélések eleve parasztvakításnak minősülhetnek. A kormány által kommunikált annyi ugyanis nagyon nem annyi a valóságban.
A potenciális állásvesztők abba a kategóriába tartoznak, amelyben a végkielégítés 3,5 millió forint feletti részét terheli a különadó. Így a 10 milliós végkielégítés durván 2,4+1,625 forintra, azaz kevesebb mint felére – úgy 4 millióra – olvad. (A 3,5 milliós rész után társadalombiztosítási járulékot és az szja-t kell fizetni, azok elviszik a bruttó jövedelem egyharmadát, a 3,5 millió forint feletti részre viszont a 75 százalékos különadót kell felszámítani.)
Lázár János a múlt héten jelentette be, hogy több mint hetven állami intézmény és hivatal átalakításába fog a kormány a bürokráciacsökkentés jegyében. A döntés közel 50 ezer munkavállalót érint, így elbocsátásokra is lehet számítani. Sok pénzt ezen nem fog spórolni az állam, de hogy mire lesz jó, arról itt írtunk. Az erről szóló előterjesztés szerint “akár 10 millió forintos végkielégítést is kaphatnak azok a köztisztviselők, akik távoznak a megszűnő kormányzati háttérintézményektől” és hat évig kerülik is a közszférát. Sőt, még azok is kaphatnak 600 ezret, akiknek nem járna végkielégítés, ennek feltétele csak az, hogy hat évig maradjanak távol az állami és az önkormányzati szférától.
