Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Bár november 8-ig nem dől el, hogy ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke, már minden államban zajlanak az előzetes választások. Az esélyek még mindig nagyon kiegyenlítettek, nem látható előre, hogy a választási folyamat végén a demokraták vagy a republikánusok jelöltje lesz-e a befutó, és az eredmény milyen irányba befolyásolhatja az amerikai árfolyamokat. A Fidelity International szakemberei közel 90 év tapasztalatai alapján vizsgálták meg a kérdést.
Széles körben elfogadott nézet, hogy liberálisabb üzleti és gazdasági hozzáállásuk miatt a republikánus elnökök kedvezőbb körülményeket teremtenek a gazdaság számára, mint a demokraták. Az általános vélekedés szerint ennek hatására a tőzsdei árfolyamok is emelkednek. Ami azonban a részvényárfolyamokat illeti, ez a vélemény nem teljesen állja meg a helyét. Az USA részvénytőzsdéinek árfolyam-alakulását az S&P árfolyamindex alapján vizsgáló egyik elemzés szerint 1928-tól napjainkig a republikánus irányítású kormányok idején gyengébben alakultak az árfolyamok. Négy republikánus elnöki időszak végére árfolyamcsökkenés következett be, míg a demokrata elnöki terminusok közül csupán egy zárult negatív árfolyam-emelkedéssel.
Míg a demokrata elnökök irányítása alatt álló amerikai kormányok idején a tőzsdei árfolyamok évente átlagosan 10 százalékkal emelkedtek, amikor republikánus elnök állt az ország élén, az emelkedés mértéke mindössze 1,8 százalék volt. Ez a trend a második világháború végétől napjainkig tartó időszakban is egyértelműen kirajzolódik. A demokrata elnökök alatt a részvényárfolyamok 11,4 százalékkal, míg a republikánus kurzusok idején csupán 4,8 százalékkal nőttek.
„A Szuperkedd eseményeit valószínűleg sok újság a címlapon tárgyalja majd, de függetlenül attól, hogy ki kerül az élre, vagy akár nyeri meg az amerikai elnökválasztást, a fő irányelvek tekintetében nem számíthatunk komoly változásokra” – mondta el Al-Hilal István, a Fidelity International magyarországi értékesítési vezetője.
„A szűkösebbé váló likviditási körülmények és a csökkenő inflációs várakozások továbbra is megakadályozzák a Fedet abban, hogy megemelje a kamatlábat. Egyes jelekből arra is lehet következtetni, hogy a bankokra a jövőben tartós szabályozói nyomás fog nehezedni. A továbbiakban a pénzügypolitikának lesz némi lehetősége arra, hogy infrastrukturális és védelmi beruházások révén támogassa a növekedést, amely érdekes befektetési lehetőségeket kínálhat.
