Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Hányszor hallotta már azt az érvet a napelemek széles körű elterjedését segítését elutasító kormányzati potentátoktól, hogy a napelem "túl drága"? Mostantól azt is meg tudja majd határozni, hogy ezek az érvek melyik év adatainak ismeretéből táplálkoznak – mivel a "túl drága" iparági szinten már egyáltalán nem igaz.
Érdekes beazonosító rendszert tett közzé egy amerikai szociológius, aki a napelemekkel szembeni elutasítás indokait rendszerezve meghatározhatóvá tette, hogy az elutasító személynek a témában "hol maradt le az agya" abban a spirálban, aminek mára az a helyzet lett a vége, hogy a napenergia villamos energiaként hasznosítása olcsóbb, mint a kiskereskedelmi áramtermelői ár. Ha a felvonultatott adatok és grafikonok az Egyesült Államokra értendők is, érdekes viszonyítási alapot jelentenek idehaza is az efféle "beazonosításhoz".
Leginkább azért mert a kormány továbbra is képtelen kikeveredni a "nem fúj a szél, nem süt a nap" mantrájából, és továbbra sem támogatja a megújuló energiák közül a nap (és a szél) térnyerését. Még mielőtt a pécsi naperőmű eszébe jutna ellenpéldaként: azt a beruházást szinte teljes egészében európai uniós pénzből fizették – azt pedig korábban tételesen levezettük, hogy miért nem kell tőle hanyatt esni.
De vissza a "kormeghatározóhoz": a Cost of Solar weblapon frissen megjelent, ábrákkal és statisztikai adatokkal szépen feldíszített poszt szerint ha valaki azzal érvel, hogy a napelemek által termelhető energia százszor drágább, mint amibe a hagyományosnak tekintett – vagyis zömmel szénből és földgázból (meg atomenergiából) nyerhető – kiskereskedelmi áram kerül, akkor az illető gondolkodása és ismeretanyaga még valahol 1977-ből táplálkozik.
Ha a napelemek terjedése elleni érv kétszeres szorzót használ, akkor az illető ismeretei valahonnan az ezredfordulóról származhatnak. Ami azonban igazán meglepő: ha az elutasítás melletti érv a kb. 80 százalékkal magasabb költségeket citálja, akkor az illető legutóbb 2008-ban juthatott friss információhoz, de ha ezt a választ valaki a 20 százalékos felárral indokolja, annak is kimaradt az elmúlt 4 év...
Mindez az apológia – ha nem is ilyen mellbevágóan durván, de – a szélenergiára is igaz, mivel 2008 óta e szektorban az árak 29 százalékkal (1990 óta pedig 50 százalékkal) estek. Szóval ha a megújuló energiáról vitatkozik, és előkerül a "túl drága" mantrája, most már azt is beazonosíthatja, hogy az illető "melyik korból" érkezett.
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A tömeg emberekből áll – őket mutatjuk meg külön-külön és együtt a HVG fotósainak szemével.
A Tisza Párt és a fővárosi csőd sem maradt ki.
Hatalmas. Ez minden idők legnagyobb Pride felvonulása. Ha nem hiszi, nézze meg a videókat.
Beszédek a 30. Budapest Pride-on.
A Tisza elnöke szerint látszatpolitizálás folyik trükkök százaival és hazugságokkal.
Freddie Mercury kezében sem állt ilyen hetykén a vasaló.
Szerinte a kérdés csak az, ki akarja-e tenni annak a gyerekeit, amit az elmúlt tíz évben ő is átélt.
„Jó hazafi harcoshoz” méltón tette közzé, hogy 100 százalékos magyar érettségit tett.
Közéjük Charles Leclerc fért be.