szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Ne emeljék 9 fontra (3240 forint) a minimális órabért Angliában! Ezt javasolja egy jobboldali agytröszt, mely szerint a korábbi konzervatív kormány által megígért minimálbér emelés nem érné el a célját, viszont 60 ezer munkahely megszűnéséhez vezetne.

George Osborne, az előző konzervatív kormány pénzügyminisztere szigorú csomagtervében azt ígérte, hogy 2020-ra a minimális órabér 9 font fölé emelkedik Nagy-Britanniában. A konzervatív kabinet ezzel akarta ellensúlyozni a megszorító intézkedéseket, melyek leginkább a szegényebb néprétegeket sújtják.


Az Institute of Economic Affairs kerek-perec azt javasolja Theresa May miniszterelnöknek, hogy mondjon búcsút ennek az ígéretnek. Így az egész minimálbér program áprilisi tréfa maradna. Április elsején ugyanis megkezdődött a program végrehajtása: a minimálbért óránként 6,70-ről 7,20-ra emelték. Ez hatmillió ember számára jelentett béremelést. A jobboldali agytröszt szerint viszont nem ez a leginkább rászoruló réteg, hanem a munkanélküliek és a részmunkaidőben foglalkoztatottak. Ha a kormány enyhíteni akar a szegénységen, akkor inkább velük kellene foglalkoznia.


Mi a fő kifogás a minimálbér emelése ellen?

Az, hogy ily módon megszűnne 60 ezer munkahely, vagyis hetente 4 millió munkaóra esne ki a brit gazdaság teljesítményéből. A munkaadók ugyanis sok munkahelyet egészen egyszerűen megszüntetnének, mert a béremelés nem érné meg nekik. A kormánynak különben sem kellene a bérekkel foglalkoznia- tanácsolja a konzervatív agytröszt. A megállapodás a munkaadók és a munkavállalók dolga. Ha a kormány tenni akar valamit a szegénység ellen, akkor nem a bérek terén kell aktivizálnia magát - véli az agytröszt. A bérek növelése helyett inkább rezsicsökkentésre kellene törekednie Theresa May kabinetjének!

Ez kiterjedhetne az energia- költségeken túl az élelmiszerekre éppúgy, mint a gyerekneveléssel vagy a lakásfenntartással kapcsolatos kiadásokra. Nagy-Britanniában az elmúlt harminc évben nem nőttek jelentős mértékben a reálbérek, sőt több területen csökkentek is. Sokan részben ebben látják a Brexit népszavazás váratlan eredményét.

Cameron kormánya szigorú megszorító csomaggal próbálta meg versenyképessé tenni Angliát a globális versenyben. A minimálbéremelést kompenzációnak szánták, de most a jobboldali agytröszt azt javasolja May miniszterelnöknek: a versenyképesség érdekében áldozza fel elődje programjának ezt a részét, hiszen 2020-ban a tervek szerint Nagy-Britannia már kívül lesz az EU-n, mely a konzervatív agytröszttel ellentétben úgy véli: a minimálbérnek igenis köze van a megélhetéshez, mert nem pusztán gazdasági kategória.

Brexit után: "Sírva jöttek haza a lányok az iskolából"

Mindez nem sokkal a Brexitről döntő népszavazás után történt. Ricsi és párja a voksolás napján késő éjszakáig követte a híreket, majd azzal a tudattal indult aludni, hogy minden rendben. Reggelre viszont megfordult az eredmény, és vele egy kicsit a világ is. Sokkoló volt, erre nem számítottunk.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!