szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Ne emeljék 9 fontra (3240 forint) a minimális órabért Angliában! Ezt javasolja egy jobboldali agytröszt, mely szerint a korábbi konzervatív kormány által megígért minimálbér emelés nem érné el a célját, viszont 60 ezer munkahely megszűnéséhez vezetne.

George Osborne, az előző konzervatív kormány pénzügyminisztere szigorú csomagtervében azt ígérte, hogy 2020-ra a minimális órabér 9 font fölé emelkedik Nagy-Britanniában. A konzervatív kabinet ezzel akarta ellensúlyozni a megszorító intézkedéseket, melyek leginkább a szegényebb néprétegeket sújtják.


Az Institute of Economic Affairs kerek-perec azt javasolja Theresa May miniszterelnöknek, hogy mondjon búcsút ennek az ígéretnek. Így az egész minimálbér program áprilisi tréfa maradna. Április elsején ugyanis megkezdődött a program végrehajtása: a minimálbért óránként 6,70-ről 7,20-ra emelték. Ez hatmillió ember számára jelentett béremelést. A jobboldali agytröszt szerint viszont nem ez a leginkább rászoruló réteg, hanem a munkanélküliek és a részmunkaidőben foglalkoztatottak. Ha a kormány enyhíteni akar a szegénységen, akkor inkább velük kellene foglalkoznia.


Mi a fő kifogás a minimálbér emelése ellen?

Az, hogy ily módon megszűnne 60 ezer munkahely, vagyis hetente 4 millió munkaóra esne ki a brit gazdaság teljesítményéből. A munkaadók ugyanis sok munkahelyet egészen egyszerűen megszüntetnének, mert a béremelés nem érné meg nekik. A kormánynak különben sem kellene a bérekkel foglalkoznia- tanácsolja a konzervatív agytröszt. A megállapodás a munkaadók és a munkavállalók dolga. Ha a kormány tenni akar valamit a szegénység ellen, akkor nem a bérek terén kell aktivizálnia magát - véli az agytröszt. A bérek növelése helyett inkább rezsicsökkentésre kellene törekednie Theresa May kabinetjének!

Ez kiterjedhetne az energia- költségeken túl az élelmiszerekre éppúgy, mint a gyerekneveléssel vagy a lakásfenntartással kapcsolatos kiadásokra. Nagy-Britanniában az elmúlt harminc évben nem nőttek jelentős mértékben a reálbérek, sőt több területen csökkentek is. Sokan részben ebben látják a Brexit népszavazás váratlan eredményét.

Cameron kormánya szigorú megszorító csomaggal próbálta meg versenyképessé tenni Angliát a globális versenyben. A minimálbéremelést kompenzációnak szánták, de most a jobboldali agytröszt azt javasolja May miniszterelnöknek: a versenyképesség érdekében áldozza fel elődje programjának ezt a részét, hiszen 2020-ban a tervek szerint Nagy-Britannia már kívül lesz az EU-n, mely a konzervatív agytröszttel ellentétben úgy véli: a minimálbérnek igenis köze van a megélhetéshez, mert nem pusztán gazdasági kategória.

Brexit után: "Sírva jöttek haza a lányok az iskolából"

Mindez nem sokkal a Brexitről döntő népszavazás után történt. Ricsi és párja a voksolás napján késő éjszakáig követte a híreket, majd azzal a tudattal indult aludni, hogy minden rendben. Reggelre viszont megfordult az eredmény, és vele egy kicsit a világ is. Sokkoló volt, erre nem számítottunk.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!